Seite - 364 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

364 pedig az Eperjes-tokaji hegylánczolat fó gerincze. E természetes határok szembetúnóleg elkülönitik ugyan a szomszédos megyéktól, de sem földrajzi, sem gazdasági tekintetben külön vált testté, ónmagába zárt egészszé nem teszik. A megye felsó része hegyvidék, közepe délkeletnek lejtó fensík, míg alsó része teljesen síkság, mint a nagy alföldi medenczének a felföldig fólnyúló éjszaknyugati széle. Ejszaki és nyugati részén hegylánczolatok szétágazó csoportozata sorakozik egymás mellé és csak a nagy számban levó folyók és patakok által szelt, általában délre nyíló termékeny vólgyek szakítják meg a magaslatok folytonosságát. A Beszkidek számos magasabb csúcsa kózúl a Rabia szkala (Szinna kózelében éjszaki irányban) l. 16o méterig, a Vihorlát hegység egyes csúcsai ezer méteren felúl emelkednek, így a Vihorlát 1.074 a Szinnai-k'ó 1.007 méterig. A megye nyugati szélén végig húzódó Eperjes-tokaji hegyláncz is egész vonalán magasabb hegységekból alakúl, melyek kózúl a Varannótól éjszaknyugatra emelkedó Simonka hegy 1.092 méter, az alább dél felé húzódó Hegyalja szép lánczolatának egyes kúp- és sátoralakú tetói 750 méterig nyúlnak föl, az ezeket összekötö dargói hágó (Gálszécs mellett) 475 méter, s e hegylánczolat végsó csúcsa, a Tokaji hegy (Kopasz-tetó), mely a Tisza jobb partján az egész Bodrogköz, valamint a szabolcsi síkság fölött uralkodva, 516 méter magasságig emelkedik. A völgyeket termékenyító folyók kózúl, mint nagyobbak felemlítendók: a megyébe nyugatról Mogyoróskánál belépó Tapoly, mely a megye felsó felét majdnem egész hoszszában végig szeló Ondavába ömlik; az Ondava, mely nagy számú kisebb patakkal gazdagodva, a vele egykózúleg folyó Laborczczal Szürnyegnél egyesúl; a Laborcz, mely a megye éjszakkeleti határán az Unggal is gyarapodva, Zemplénben számos kis folyón kivúl az Udvát és Czirókát veszi magába s az Ondavával, azután valamivel lentebb, Imreg alatt a keletról Ungból ide kanyarodó Latorczával egyesúl; az ennyi vízból egyesúlt jó nagy folyónak innen kezdve Bodrog a neve. A Bodrog egykózúleg haladva a Tiszával a mocsaras, de termékeny Bodrogközt szegé- lyezi nyugaton és Tokajnál a Tiszába ömlik. A megye alsó részén, a Tokaji hegyen alúl a Tiszába ómló Takta és a Hernáddal való egyesúlés után szintén a Tiszába ómló Sajó a nagyobb folyók. Ez a Tisza medrébe sietó sok folyó és patak adja meg leginkább Zemplénmegyének egységes jellegét, földrajzi ósszetartozandóságát, a hegy- vidék s az alföldi rész közötti eltéréseknek gazdasági és éghajlati kiegyen- lítését. Ennek tulajdonítható, hogy a megye éjszakibb hegyes részében