Seite - 368 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

368 ban" összesen mintegy 14.000 holdnyi terûletet foglaltak el a szôlôûltet- vények, mig a szôlôvész az egészet tönkre nem tette. A szôlôk fölüjitäsära szénkénegezéssel tett kisérletek a talaj köves és kômâlladékos volta miatt sikerrel nem igen kecsegtetnek ; az amerikai oltvânyokkal valö fôlûjitâs mutat- kozik czélhoz vezetôbb mödnak, a mennyiben ez oltvânyok nemcsak a régihez hasonlö jôsâgû szôlôt teremnek, hanem az idôkôzben szerzett tapasztalatok is azzal biztatnak, hogy a bor minôsége sem marad mögötte régi hirnevének. Nagy kôltséggel fordittàtjâk, mélyittetik most ûjra a földet s ügy ültetik be az amerikai alanyokra oltott furminttal. Egy-egy hold, mig teljesen termôvé vâlik, kôrûlbelul 1.500 forintnyi befektetést kivân. Nehâny évi szûnetelés utân tehât ûjra fürtökkel tömött venyigék sôtét zöldje tekint le rânk a szép hegység oldalairöl. A Hegyalja fôlûjitâsân kivul nagyobb szôlôûltetések tôrténnek egyéb helyeken is, igy a Bodrogközön levô homokos terûleteken. Az âllattenyésztést nagy mértékben uzik, különösen nagy haladàst tett a lôtenyésztés. Nemcsak szâmszerûen nagy a lôâllomâny, hanem minôségileg is jeles. A juhtenyésztés hanyatlöban van. Ellenben nagy eredménynyel ûzik a sertéstenyésztést, különösen a mangalicza-fajok és rokon keresztezések tenyésztését, a mi a Bodrogközön s a szâmtalan folyö és patak âltal szelt völgyek mentén viszonylag kevés kôltséggel nagy jövedelmet biztosit. Több uradalomban, igy a terebesi, pâczini, deregnyôi és perbenyiki uradalmakban a tenyésztés nagy terjedelme mellett kitûnô tenyészôanyag is szerezhetô. A mi a szarvasmarha tenyésztését illeti, a magyar-erdélyi fajta marha tenyésztése most is âltalânos ugyan a megye egy részében, s a nagymihâlyi, perbenyiki, pâczini, bélyi, sârospataki, zombori uradalmakban nagy magyar gulyâkat tartanak és a fölös marhänak jö nagy részét mint tenyészôanyagot értékesitik; de igazi haladâs mégis a nyugati fajoknâl mutatkozik. Egyes nagyobb uradalmak, mint a gröf Andrâssyaké Parnön, Velejtén és Terebesen, a gr. Szirmay-féle Szerencsen, sab. Harkânyi-féle Ujvilàg pusztân a nyugati fajokat, különösen a berni-simmenthali keresztezéseket nagyban tenyésztik. A baromfitenyésztés csak a helyi szûkséglet kielégitésére szoritkozik. A megye âllatvilâga âltalâban nem mutât eltérést a szomszédos megyé- kétôl. Megemlitjük azonban, hogy feltûnôen nagy mennyiségben fordûlnak el<5 az éneklô madarak, különösen a fûlemûlék s a Bodrogközön a rigök, miért is a megye mâs vidéki lakossâga évôdô jö kedvében Brigöu-nak nevezi a bodrogkôzit. Vizi szârnyasokban a Bodrogkôz gazdag. A gémek, vizicsibék, szalonkâk, valamint az emlösök közül a vidrâk ugyan csak elvétve fordûlnak