Seite - 370 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

370 niényekkel rendezett Gálszécs vidéki, sárospataki és bodrogközi agarászatok, valamint a megye sok helyén rendezett korvadászatok és vízivadászatok. Ugyancsak egyedúl a helyi szükséglet kielégítésére szolgál a halászat is; ámbár a Laborcz és Latorcza folyóban olykor nagy harcsákat fognak; a bodrogközi népnek pedig rendes tápláléka volt az ott régebben bóven tenyészett, de ma már igen megfogyott csík. Az ipar terén a szerencsi nagy czukorgyár és fínomító majdnem egyedúli vállalat a megyében, mely országos színvonalon áll. Ez már nemcsak Felsó- Magyarország szilkségletét képes fedezni, hanem az osztrák czukorgyáraktól távolabb esó galicziai részekbe is szállít. Egy millió métermázsa czukorrépa foldolgozására levén berendezve, nagy vidék mezógazdasági tevékenységét foglalkoztatja azon kivúl, hogy Szerencs ipari és kereskedelmi életét nagyon emeli. E gyártelepen kivúl a mezógazdasági ipar kóréból még hét szeszgyár és öt nagyobb gózmalom van a megye terúletén, a melyek azonban csak kevés munkást foglalkoztatnak s csak helyi jelentóségúek. Nagyobb fontos- sága a szegi gózmalomnak van, melynek Orló képessége évi 56.000 méter- mázsára tehetó, a vidék gabnanemúit Osszevásárolja s azokat nemcsak a megyében és a szomszédos megyékben, hanem kedvezó kereskedelmi viszonyok esetén részben a külföldön is forgalomba hozza. Van a megye terúletén, Sátoralja-Ujhelyben, két állami iparvállalat: az egyik a dohány- gyár, a másik az államvasútak javító múhelye. Amaz 500, emez 300 munkást foglalkoztat, de mind a kettó pusztán az állam részére dolgozik. Ugyanitt van ezeken kivúl egy cognac-gyár, s villamvilágítási és eróátviteli telep. A már említett sárospataki malomkógyáron s egyes kóbányatelepeken kivúl a kis-kemenczei bútorfaanyag-gyár, a varehóczi hajlított bútor- és zsindely- gyár, a tokaji gyufa- és cognac-gyár s a mezólaborczi petroleumfínomító bár kisebb szabású, de még szintén a nagyipar kórébe tartozó iparvállalatok. A megye székhelyén, Sátoralja-Újhelyben s más nagyobb helyein, mint Szerencsen, Sáros-Patakon, Tokajban, Nagy-Mihályban, Homonnán, Varannón, Gálszécsen minden iparág derék és képzett kézmúiparosokkal van ugyan képviselve, a kik teljesen alkalmasak a helyi szükséglet kielégí- tésére, de a haladó nagyiparral versenyezni nem tudnak. Ujabban inkább a házi ipar kiterjedtebb fejlesztésére irányúl a tórekvés. Zemplénmegyének ha nem is fejlett, de eléggé tág körben úzott házi ipara van, mely jobbára ugyan csak a nép saját házi szükségletének kielégítésére szorítkozik, de a megye több helyén piaczra is dolgozik. A megye déli