Seite - 372 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

részén fekvô kôzségekben ez a hâzi ipar csak a vâszonnemuek szôvésébÔl és fehéritésébôl s némely gazdasàgi eszkôzôk készitésébôl àll, de a megye éjszaki hegyes vidékén az ôsszes szùkségletekre, a butorokra és ruhanemûekre is kiterjed. Szinna vidékén nemcsak az ôsszes fehérnemû, hanem a felsô ruhâul szolgâlô halinaszôvet s a guba is otthon készûl. Sot ugy a halina, valamint a szépen fehéritett vâszon és vâszonnemuek piaczi czikkek is. A megye kôzépsô tâjân, Terebes vidékén igen jô s ritka tartôssâgû asztal- nemueket is készitenek. Deregnyô és Râska vidékén a bodnârmunka âltalânos, Karâdon és Czigàndon lôpokrôczokat, Czigàndon, Nagy-Géresen szakajtôkat, kosarakat, gyékényeket, méhkasokat nemcsak készitenek, hanem azokkal messze vidékre kiteijedô kereskedést is uznék. Altalâban az egész Bodrog- kôzôn a gyékények, sâsnemûekbôl valô fonatok készitése s ujabban a kosâr- fonâs is széles kôrôkben el van terjedve. Sâtoralja-Ujhelyben és Tokajban kosârfonô-mûhelyek is vannak. A hâzi ipar czéljaira alkalmas nyers anyag Zemplénmegyében bôven van. Az erdôk faterménye, a mocsaras vidékek kâkâja, sâsnemui, a szépen tenyészô fûzfavesszôk, tovâbbâ a fazekas fôldolgozâsra kivâlôan alkalmas agyag,. sôt a helyenként elôfordûlô s porczellânkészitésre is alkalmas kaolin- fôld, a vâltozatos kôzetek s jelesûl a kûlônbôzô trachitok, a Hegyaljân elô- fordûlô fekete és vôrôs obszidiàn, agât és jaspis, s a kender- és lentermesztésre alkalmas és kedvezô kôrulmények mind megannyi biztositékai az ipar és a hâzi ipar kiterjedtebb fejlesztésének. A kereskedelem pusztân helyi fontossâggal bir. Az a nagy âtvonulô forgalom, mely a vasuthâlôzaton mozog, magâban a megyében nem hagy nyomokat, nem teremt nagy piaczokat. A megye teruletén tartott sok és élénk vâsâr csak a helyi forgalom kôrében mozog. Pénzintézet (takarékpénztâr és bank) ôsszesen 15 mûkôdik a megye teruletén. A lakossâg a megye alsô felében, kûlônôsen a Hegyaljân és a Bodrog- kôzôn tiszta magyar, a felsô hegyes vidékeket ellenben legnagyobb részt tôtok és rutének (itteni elnevezéssel : oroszok) lakjâk, kik kôzt azonban, kivâlt a nagyobb kôzségekben, majd mindenutt vannak magyarok is tôbb- kevesebb szâmmal. A vaspâlyâk és kôzutak kôrnyékét, ugy szintén az egész megyét behâlôzô folyôk és patakok partjait gyakran festôi csoportokban elhelyezkedett kisebb- nagyobb faluk lepik el. A megye déli vidékén is sok a kôzség, de ezek rendesen kôzepes nagysâguak; a felsôbb részekben azonban az alig nehâny