Seite - 387 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

387 Ungmegye. A Kárpátok éjszakkeleti részén és aljában, Zemplén- és Beregmegye kozé ékelve fekszik Ungmegye 3.052.84 négyszógkilométer terúleten 135.274 lakossal. Ejszaki és éjszakkeleti nagyobb része erdós hegyvidék, nyugati és délnyugati kisebb fele Ungvártól kezdve a nagy alföldi meden- czéhez tartozó lapály, melynek egy része elég jó búzatermó föld. Folyói számosak. A megye határszélein kanyarognak: nyugaton a Laborcz, délen a Latorcza és Tisza; ezekbe ömlenek a megyét különbözö irányokban szeldeló Ung, Ublya, Ulics, Lyuta, Turja, Sztára és számos kisebb patak. Nagy esózések idején a vízáradások úgy a hegyek közt, mint a lapályon gyakoriak. A megye felsó hegyvidékét — mint a szomszédos megyékben is — Ver/tovmdnak vagy Jú-ajndnak, a Latorcza és Tisza kozét Erd'ókó'zntV, a Tisza mentén fekvó terúletet TissaJiátmk nevezik. Szép részei a Verho- vinának az Ung, a Turja és különösen a Lyuta völgye, a Szobráncz vidékén emelkedó, trachitból álló Vihorlát hegységnek pedig a Szteszna völgye. Hegységei: az Ungí vagy Beszkid-hegység, mely a galicziai határ mentén, az európai fó vízválasztón éjszaknyugatról délkeletre húzódik. Legmagasabb csúcsa a galicziai Halics hegyból (1.333 méter) kiágazó Kincsiki-bukovszki (1.252 méter). Ettól keletre van a 889 méter magás vzsoki Jidgó. A Kavka- hegység a Beszkiddel egykozúleg halad az Ung és a Lyuta között. Legmaga- sabb orma az 1.408 méternyi Osztra-Hora. A Polonina-Runa havasnak 1.482 méter magas fensíkot alkotó s kitúnó hegyi legelókkel borított teteje egyesíti azokat az elóbbiekkel egykózú hegylánczokat, melyek a Lyuta és Turja között, meg a Lyuta alsó folyásának két oldalán emelkednek; az egyik a Sztinka, a Sztinka-Sztudnicza nevú 1.035 méternyi csúcscsal; a másik a Lyuta által áttort Jávornik-Rohatecz, a zemplénmegyei Násztáz délkeleti folytatása; a harmadik a 902 méternyi Gyil- Vulsimzki és a Sztinka-Poroszka (683 m.). Mindezek az éjszakkeleti Kárpátoknak krétakorú slegnagyobb részt ó-harmadkori ránczokba felgyúrt homokkó-Ovéhez tartoznak. A Polyána csoport a 978 méter Makovicza csúcscsal s a Beregmegyében levó Szinyákkal együtt az éjszaknyugatról délkeletre húzódó Vihorlát-Gutiti trachitvonúla- tához tartozik, mely az Alföld éjszakkeleti peremén lialmos átmenet nélkül emelkedik. Maga a Vihorlát is Zemplénmegye határán felerészt Ungmegyébe 49*