Seite - 390 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

390 gör.-kath. egyhâz hive, a magasabban fekvö hegyvidéket lakja. Ott hüzta meg magât szàzadokkal ezelôtt a szerény, legnagyobb mértékben alâzatos rutén nép, s ma is olyan szegény, mint régen volt. A megye székhelye Ungvdr, rendezett tanâcsii vâros, 12 ezer föt haladö lakossâggal. A Kârpâtok éjszakkeleti hegytömege fokozatosan lefelé hüzödva, délen halmokkà és dombokkâ tôrpûl. Ezeknek az aljân, az Ung folyö két partjän igen kiesen fekszik Ungvär vârosa, a hol az Ung völgye a siksâgra nyilik. Hârom halmon helyezkedett el : a keletin a régi vâr, a délin a gör.- kath. püspöki palota és székesegyhâz, a nyugatin a vârmegyehâza âll. Mind a hârom épûletcsoport magasan kiemelkedik az alattuk terjedô vâros fölött. A vâros mögött emelkedik a bûcstijârô Kalvâria-hegy. Ide kéklenek keletrôl a szerednyei hegyek és tül rajtok a munkâcsi vârhegy; nyugatrôl a tâvoli zempléni, különösen a sâtoralja-ujhelyi Sâtor-hegyek ; délre az alföldi röna- sâgnak végtelen siksâga târul a szemlélô elé, mt'g éjszakkelet felé, sôtétlô hegyek kôzén, a kies Ung vôlgyét lâtni az Ung folyöra kikönyöklö nyeviczkei vârrommal. Ungvâr vâros keleti oldalân, a hegység egyik végfokân âll a vâr. Béla kirâly Névtelen Jegyzöje szerint a magyarok a honfoglalâskor itt, az Ung folyö mellett, mâr vârat talâltak, melyet Laborcz szlâv vezér védel- mezett; majd odahagyvân a vârat, Zemplén felé menekult, miközben az üldözö magyarok a nevérôl nevezett folyö mellett megôlték. Arpâd âllitôlag hosszabb ideig lakott e vârban, mely aztân az Ârpâd-hâz kihaltâval, mint kirâlyi adomâny, Drugeth Jânos birtokâba jutott. A mostani vârat kôzépkori alakjâban a XIV. szâzadban a Drugethek épitették. Râjuk emlékeztet a vâr belsô kapubejârata fölött még ma is lâthatô hét rigö és hârom csatt, a mely czimerük volt. A Drugethek kihaltâval gröf Bercsényi Miklösnak adomânyoz- tatott, kinek a vâr belsejében négyszôgalakban épûlt palotâja valôsâgos mûzeum volt. A finom izlésû fôûrnak becses festmény- és rézmetszetgyûjte- ménye, gazdag kônyvtâra, chemiai muterme, fegyver- és régiségtâra volt itt elhelyezve, s âltalâban fényes berendezése és udvartartâsa fejedelmi pompâval tündöklött. A kurucz vilâg utân azonban a vâr épûleteiben katonasâg tanyâ- zott egész 1775-ig, a mikor Mâria Terézia kirâlyné a vârat az Ungvârra âthelyezett munkâcsi gör.-kath. pûspôkségnek adomânyozta; 1778 öta a gör.-kath. papnevelô-intézet van benne. Még jelenlegi âllapotâban is sok érdekes lâtni valö van rajta, habâr egyik legszebb részét, az ôriâsi lovag- termet lebontottâk és âtépitették.