Seite - 391 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

391 Legszebb épûlete ma Ungvàrnak a munkâcsi gör.-kath. püspök palotâja s a hozzâ épitett székesegyhâz. A palota eredetileg a jezsuita szerzet târs- hâza volt; de e szerzet eltôrlése utân Mâria Terézia kirâlyné 1775-ben a gör.-kath. pûspôkségnek adomânyozta. 1780-ban gröf Andrâssy Istvân kirâlyi biztos adta ât ûnnepélyesen Bacsinszky Andrâs püspöknek. A palota mai alakjât Popovics Vazul püspök idejében nyerte, ki a régi épûlet éjszak- nyugati oldalât kiépitteté; az épitkezést azonbari utödja, Pankovics Istvân püspök fejezte be. A székesegyhâz Pâsztélyi Jânos püspöknek köszöni mai diszes külsö alakjât. Falfestményekkel diszitett szentélyét szép ikonosztâz rekeszti el a hajötöl. Oltârokban gazdag hajôjânak hatalmas boltozatât egyetlen nagy festmény, „A kereszt fôlmagasztalâsa" foglalja el, melyet az 50-es években Vidra Ferdinând festômûvész festett. A boltozat barokk izlésu dûs fafaragvânyai még Mâria Terézia idejébôl valök. A székesegyhâz kapujât Firczâk Gyula püspök hozatta összhangba az ûj épitkezéssel. Tekintélyes nagy épûlete a vârosnak a megyehâza. A jelen szâzad elején, mikor a megye a vândorgyûlésezést megszûntette s âllandô székhelyûl Ungvârt vâlasztotta, 1809-ben épittette a megye nemessége; a hozzâ tartozö belsö bôrtônépûlet 1840-ben épûlt. A vâros többi épûletei között kimagaslik a kirâlyi kath. fögymnasium iij épûlete, mely a Drugeth-téren àll, s melyet a vallâs- és kôzoktatâsi miniszter épittetett 1894-ben 250.000 forint kôltséggel. Ezen intézet alapi- tâsa fontos esemény volt a vâros értelmi fejlôdésére nézve. Gröf Homonnai Drugeth Jânos ungi fôispân 1636-ban helyezte ât Homonnârôl Ungvârra a jezsuitâk târshâzât és iskolâjât, mely a rend eltôrléséig fônnâllott. Hadi mozgalmak miatt az oktatâs többször és nagy idöközökben szünetelt, de 1784-töl kezdve, mikor a hat osztâlyû gymnasium ûj épûletben nyert elhelyezést, virâgzâsnak induit az intézet és ma mâr mint 8 osztâlyû kirâlyi kath. fögymnasium 600 tanûlôt képes befogadni. A tanâri karnak egyik disze volt a mûlt szâzad végén Dayka Gâbor jeles lyrai kôltônk. A fôgym- nasiumon kivûl van Ungvârtt alreâliskola és gör.-kath. kântortanitô-képzô intézet, gör.-kath. polgâri leânyiskola és agyagipari szakiskola. A röm. kath. egyhâz mâr 1332-bcn templommal és lelkészi lakkal birt Ungvârtt. Régi temploma elpusztulvân, a mainak alapjât 1762-ben vetették meg. A helvét hitvallâsûak, kiknek régi templomât a XVII. szâzad végén elfoglaltâk, a mûlt szâzad utolsö tizedében a megyei rendek szorgalmazâsâra és az orszâggyûlés kôzbenjârâsâra kirâlyi leirattal kaptak engedélyt arra,