Seite - 394 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

394 hozás engedélyével nyilvános árverésen eladattak. A szántófoldeknek leg- nagyobb részét Ungvár város polgársága vette meg. Mindig nagy gonddal mívelték a város éjszaknyugati oldalán emelkedó hegyeken levó szólóket, melyek ma is jó asztali bort adnak. Az állam egy húsz holdas gyümöl- csös kertet tart fönn, melylyel a vidék gyümólcstermesztését kivánja eló- mozdítani. A városnak szép árnyas sétahelyei vannak a Széchenyi-ligetben, s a szólóhegyekre és a kincstári erdókbe vezetó" útakon. Van erós vastartalmú savanyúvíz-forrása és ennek vizével táplált fürdóje is. Ungvár egyedúli forgalmi piacza lévén a megyének, ide futnak óssze a fóbb útak. A város végén, de már a gerényi határban van a magyar államvasútak nyiregyház—ungvári vonalának végállomása, s innen indúl ki az ungvólgyi helyi érdekú vasútvonal. Mindkét vasút élénk forgalmú. Ungmegye részletes áttekintését nyugatról kezdjük meg. Zemplénmegyéból Nagy-Mihálynál a Laborcz folyón át Ung terúletére lépve, az állami úttól balra a Laborcz partján s Nagy-Mihály városával szemkózt találjuk Sztrajnyán kózséget, honnan a Vihorlát hegység alatt egy fönsik vonúl, melyen Vinna-Bánka kózséget érjük. Itt emelkedik magas hegy- ormon a virinai várrom, melynek tórténeti múltja bele nyúlik az Árpád-házi királyok korába, a mikor e vidék a Kaplony nemzetségbeli Nagy-Mihályi család tulajdona volt, mely a XIII. század kózepén kapta királyi adományúl. E család egyenes leszármazói a gróf Sztárayak, a kiknek most is nagy kiterjedésú birtokaik vannak e vidéken. A hegy aljában fekszik Jósza falu, melynek jód tartalmú fürdójét kezdetleges bcrendezése miatt csak kevesen látogatják. Beljebb éjszakra fekszik Fels'ó-Remete kózség, hol vasgyár és nagy fúrésztelep van. A völgyön fólfelé haladva egy ,, tengerszem " - nek nevezett duzzasztóhoz és a legmagasabb csúcson levó Szinnai-köhöz juthatni, melyet mostanában sokan látogatnak, mióta menedékházat építettek mellé. Innen jóval alább Szobráncz mezóváros és járási székhely s mellette a szobránczi fiird'ó vonja magára figyelmünket. A megyének egyik neveze- tessége e jódtartalmú kénes vizú fürdó, mely szép, kies erdó kózepén fekszik s elég kényelemmel látja el vendégeit. Tulajdonosa a gróf Tórók család. Tószomszédos a szobránczi fürdóvel Tiba kozség határa, mely hajdan a nagy vagyonú, de már kihalt Tibay családé volt; ennek órókségét most a gróf Sztáray, a Patay, Csuha, Dráveczky, Máriássy és más családok bírják. Innét délre esik Jenke és Karcsava, hol a Pribék, gróf Sztáray és gelsei Guttmann