Seite - 396 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

396 hitbizomänyi birtoka. Az itteni szép emeletes kastély, mely 1631-ben épûlt, a hozzâ tartozö nagy parkkal együtt e vidék egyik nevezetessége. A Vihorlât hegységtôl keletre màr részben eltôtosodott rutén a lakossâg. A hegyek közt fekszik Vdralja falu, melynek rengetcg erdôségében a Tibay csalâd hajdani vârânak romjai rejtôznek. Itt talâljuk a vâraljai hâgôt, mely Zemplénmegyével köti össze e vidéket. Ungvârtôl az Ung vôlgyén föl Uzsokig jö orszàgiit visz. Ez üton haladva érjûk Nyeviczke kôzséget, mely fölött az Ung folyöra nézve emel- kedik ki az erdô fâi kôzul a nyeviczkeivdrrom. A XVI. szâzad végén Homonnai Drugeth G4spâr lakott e vârban, kitôl a kirâly haddal foglaltatta el hatalmas- kodâsainak megtorläsaül. Ezutân a vâr Homonnai Drugeth Györgyre szâllott, ki férfi kora delén halt el, fiatal özvegyet és két kis gyermeket hagyvân maga utän. Az özvegy, Döczy Fruzsina, egy ideig nyugodtan élt kis csalâd- jâval Nyeviczke sziklaormân ; késôbb azonban rokonai ungvâr-nyeviczkei és terebesi uradalmait erôszakkal kicsikartâk kezébôl. Csak 1602-ben kapta vissza fia, Homonnai Drugeth György, Rudolf kirâlytôl az ungvâr-nyeviczkei uradalmat. Ez idötöl fogva aztân e vâr a Thököly korâig épen maradt, de Ungvârnak 1684-iki ostromakor igen megrôngâlôdott s aztân lassanként elpusztult. A szép vârrom kôrnyéke az ungvâriaknak kedvelt kirândûld hélye. Itt van az erdészeti kincstârnak faüsztatö gerebe, mely az Ung folyö vizén leüsztatott fenyûtônkôket és biikkhasâb-tûzifât egy e czélra âsott, 12 kilométer hosszû üsztatö csatornân az ungvâri kincstâri fa-raktârba vezeti. Ezen üsztatö berendezés, mely legnagyobbszerû az egész orszâgban, annak idején 600.000 forintjâba kerûlt a kir. kincstârnak. Az ungvölgyi vasüt is itt vonül föl Nagy-Berezna végâllomâsig. Közbe esik Perecseny népes kôzség, hol a nagyszerü Bantlin-féle chemiai gyâr keletkezett, mely évenként 80.000 ûr-méter bükkfät dolgoz fol kûlônféle chemiai szerekké. A magyar âllamvasûtak talpfa-telitö telepe is itt van berendezve, hol 200— 250.000 vasüti talpfât telitenek évenként a kincstâri erdôkben vâgott tôlgy- fâbôl. Mint gyârtelep e kôzség egyszerre nagy forgalmi helylyé lett, hova a napszâmosok nagy tömegben özönlenek. Innen kezdve a vasüt mentén mindenütt nyüzsög, mozog a sok nép az ôlfa fuvarozâsâval és berakâsâval foglalkozva. Szâz meg szâz munkâs vâgja és dolgozza fol a kincstâri erdôk fâjât a chemiai gyâr és a magyar âllamvasûtak szâmâra. A régebben jârhatatlan hegyekrôl ma hegyi vaspâlyâk szâllitjâk le a kivâgott fâkat.