Seite - 400 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

400 A szomszédos Putka-Helmecz kôzségtôl kezdve, egészen az Ung folyôig — Viszoka és Pâlôcz kivételével — mâr mind magyarok a helységek. A Latorcza mentén talâljuk Nagy- és Kis-Ge'ôczot, hol a Lâszlô csalâdnak hires harangôntômûhelye van. Hatâros ezzel Csdszlôcz, a Petrovay csalâd szép ôsi kastélyâval. Az ungvâr—nagykaposi utvonalon esik Tarndcz, a Bernâth csalâd ôsi fészke, a megye egykori jeles fiânak, Bernâth Zsigmondnak lakhelye ; majd oldalt Dobo-Ruszka, mely az egri hôs Dobô Istvàn birtoka volt, a ki az ottani rôm. kath. templom sirboltjâban van eltemetve. Késôbb a grôf Zichy csalâd kapta kirâlyi adomânyul s itt a mostani szép emeletes kastélyt épitteté, mely aztân grôf Butler Jânos tulajdonâba ment ât, a ki a Ludoviceum létesi- tésére e szâzad elején nagy alapitvânyt tett. A dobô-ruszkai birtok és kastély ma a Mauthner csalâd tulajdona. Szomszédos vele Gdlocs, mely kitunô dohânyârôl orszâgszerte nevezetes. A Tiszahâtrôl kiindûlô megyei uttôl nyugatra fekszik Vajdn kôzség a Laborcz partjân. Valamikor ennek kôzelében egy Arad nevu kôzség volt, mely arrôl nevezetes, hogy Vak Béla kirâly, midôn a trônkôvetelô Borics tâmadâsât Lengyelorszâg felôl vârva 1132-ben hadaival a vereczkei szoros felé vonûlt, ezen az Aradon âllapodott meg és itt tartotta azt a gyûlést, melyben a kirâly megvakitâsânak megtorlâsaûl 68 fôurat fôlkonczoltak. Vajântôl' délre esnek Iske, Beés, Csicser jômôdu népes kôzségek. Csicserben fedezték fôl a Magyar Tôrténelmi Târsûlat tagjai 1871-ben a Csicsery csalâd levéltârâban a Szabdcs viadala czimû tôrténeti énektôredéket, mely 1476-bôl szârmazik s eredetije ma a Magyar Nemzeti Muzeum magyar nyelvemlék-gyûjteményének egyik kincse. Ennek a vidéknek fô helye az egy kôzséget tevô Kis- és Nagy-Kapos mezôvâros az egészen hozzâ épûlt Csepely faluval. A megyei életben Nagy-Kapos kivâlô szerepet vitt, s egykor a megye karai és rendei legtôbbszôr itt tartottâk a tisztûjitô székeket és kôzgyûléseket. A vallâsi villongâsok idején nagy tâborjârâsok szinhelye volt Nagy-Kapos. Igy 1684-ben Thôkôly Imre fejedelem jelenlétében volt itt kôzgyûlés és tisztujitô szék. Nagy-Kapossal kapcsolatos nevezetes mozzanat az is, hogy Thôkôly Imre, midôn Zrinyi Ilonâval, I. Râkôczy Ferencz hôs lelku ôzvegyével egybekelendô volt és Budârôl Munkâcsra ûtazott, Nagy- Kaposon fogadta azt a fényes nâsznépet, melylyel jegyese, Zrinyi Ilona, magâval vive kis fiât, II. Râkôczy Ferenczet is, Munkâcsrôl elébe ment. Nagy-Kapos ma jârâsi székhely. Itt szùletett Erdélyi Jânos jeles kôltônk,