Seite - 401 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

401 kinek emlékét a nagy-kaposi reformàtus templom falâba illesztett fôliratos kôtâblâval ôrôkitették meg. A leleszi premontrei prépostsâgnak Kis-Kaposon szép mintagazdasâga van. Nagyobb kôzsége még e megyének Csap, mely gôczpontja a magyar âllamvasûtakbôl itt négy irânyba elâgazô vaspâlyâknak. A rutének. A magyarorszâgi nemzetiségek kôzt érdekes néptôredék a ruténség, mely az Ejszakkeleti Kârpâtok mentén, a duklai hâgô vonala és a Tisza forrâsvidékei kôzt ôt megyének : Sâros, Zemplén, Ung, Bereg és Mâramaros megyéknek zordon vôlgyeiben éli szûkôlkôdô életét, nyugaton tôt, délen magyar, keleten olâh szomszédokkal érintkezve és vegyûlve. A kôzhit azt tartja, hogy ezek a rutének màr a honfoglalô magyar- sâggal, vagy legalâbb is az Arpâdok alatt kôltôztek be. Oklevélileg annyi bizonyos, hogy az Arpâdok alatt csakugyan jôttek be rutének, de azok nem ide a felvidékre telepedtek s idôvel teljesen beleolvadtak a szomszédos lakossâgba. A mai ruténségnek is a legkisebb az ellenâllô ereje hazânk nem magyar népessége kôzôtt. Mind a hârom szomszédos nép-elemmel szemben, ha nem is egyformân, de egyre vesziti a tért. Legkevésbbé tâgit az olâhnak. A magyar- sâgba mâr jôval hamarâbb szivôdik fôl. A beregi rutének nyelve annyira tele van mâr magyar szôkkal, hogy a tôbbiek alig értik ôket. Az 1891-ki népszâmlâlâskor talâlt 366.664 rutén kôzûl 27.835 beszélte a magyar nyelvet is. Leghamarâbb és legkônnyebben olvad a tôtsâgba. A XVI. és XVII. szâzadban Sâros és Zemplén megyének legtôbb helysége még rutén volt, de a tôtok, a kiket Szepes és Sâros megye egy-két helységében mâr Arpâd-kori oklevelek is emlitenek, utôbb annyira beolvasztottâk ôket, hogy ma e két megyének csakis éjszaki hatârszélén, Szepesben pedig csak egyes elszôrt falvakban talâlunk ruténeket. Az 1870-iki népszâmlâlâs 469.421 ruténjébôl 1891-ben mâr csak 379.782 volt meg. Ebbôl is csak 366.664 esett a leirt teruletre, a tôbbi 13.118 az orszâg tôbbi részein (értve Horvâtorszâgot is) volt szétszôrôdva. Az a felvidék, a hol ma rutének laknak, az Arpâdok korâban még teljesen lakatlan erdôség volt s csakis az Arpâd-hâz kihalta utân, — a XIV. szâzad elején — a régi halicsi rutén fejedelemség megszûntekor kezdôdik M. 51