Seite - 405 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

405 E földesüri, állami és egyházi adózás mellett is a ruténség állapota Magyarországban úgy az ország többi lakosságához, mint a külföldi rutének helyzetéhez képest kedvezó volt. Ez a kedvezó állapot roszabbra fordúlt Mária Terézia királynó úrbéri rendezése kôvetkeztében, mert az ó, különben jó akaratú, intézkedésével kenézeik és szabadosaik kiváltságai megszúnvén, ezek is kózónséges jobbágyokká lettek. Még jobban megnehezítették a hely- zetet az 1848-iki reformok. Igaz ugyan, hogy a rutén jobbágyságot is fblszabadították, de addigi természetben való adózását készpénz fizetéssé változtatták, a mi a nép elszegényedését okozta. A bajt nóvelte az úrbéri váltság, de különösen az erdó- és legelô-elkiilônités, mert ezzel a nép elesett fó keresetforrásától, a baromtenyésztéstól, pedig e miatt egykor a legszebb erdóket is kiirtotta s a legtermékenyebb földeket is rétekké és legelókké alakítottá át. Most akarva, nem akarva kénytelen volt az addig csak mellék- foglalkozásként úzótt foldmíveléshez, szántás-vetéshez fordúlni. De bárhogy gazdálkodik is, kevés foldjének csekély jovedelméból nem tud megélni. A vasúti kôzlekedés a fuvarozást és a tutajozást is megszúntette s ezzel a nép utolsó keresetétól is elesett. Mindezen válságok osszehatása alatt a ruténség egyre mélyebben sülyed a nyomorba, a mit az utóbbi évtized rosz termései az inségig fokoztak. Ez az általános elszegényedés nagyon meglátszik a rutén népnek amúgy is szegényes ruházatán, lakóházán s ennek nyomorúságos belsó berendezésén. Görög vallása beoltja ugyan a természetébe a változtatni és változni nem akarás elvét, de egyrészt véghetetlen szegénységének sulyos nyomása, másrészt a múveltségnek a befolyása alatt, a mely manapság a legelrejtettebb zugokba is elhat s a ruténséggel is érezteti mindent kiegyenlitó hatását, lass'an bár, de észrevehetóleg vétkózik ki úgy külsó, mint belsó eredeti- ségéból. Mindamellett a figyelmes szemléló még ma is öt, egymástól tôbbé- kevésbbé elütö csoportot vehet észre közöttük. Magának Máramarosnak a ruténsége három csoportra oszlik. A Verhovinán, a megyének a felsó begyes részén, onnét kezdve, a hol a kukoriczatermést zabvetés váltja föl, föl a határig, Iaknak a huczulok és a bojkdk, alattuk a blyáchák. A huczulok Máramaros éjszakkeleti csiicskében, a Tisza -forrásaitól lefelé Trebusáig Iaknak; a bojkák Máramaros éjszaknyugati részén: a Taracz vizén lefelé Gányáig, a Talaboron Kövesligetig és a Nagyág mentén Alsó-Bisztráig ; a blyáchák Trebusától Husztig és Dolháig, a Nagyág, Talabor és Taracz völgyein folfelé a bojkák vonaláig. A bojkák átterjednek a beregi és az ungi