Seite - 430 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

430 Almos vezér sátra állott, a Csernek-hegyi nagyszabású, ruten bazilita rendú kolostor büszkélkedik. Innen szintén éjszakkeletre, 7 kilométernyire, igen szép vólgyben fekszik Bereg-Szent-Miklós a Latorcza jobb partján, a vasút mellett. Népes rutén helység, érdekes ódon kastélylyal, melyet a XVI. század- ban a Telegdy család épített. 1670-ben ide menekúlt I. Rákóczy Ferencz, mikor a Nádasdy, Frangepán és Zrinyi-féle ósszeeskilvés miatt üldóztetett, s életét anyja, Báthory Zsófia, csak nehezen tudta megmenteni. E fejedelemné szerezte meg a szentmiklósi uradalmat 1673-ban Homonnai Drugeth Gyórgy ózvegyétól, gróf Esterházy Máriától. Ekkép jutott Szent-Miklós a Rákóczy család kezébe, s utóbb I. Rákóczy Ferencz ózvegye, Zrinyi liona birtokába. Ó utána fia, II. Rákóczy Ferencz órókólte, kitól 1711-ben elkoboztatván, a király 1726-ban a gróf Schónborn családnak adományozta, mely azt ma is bíija. Az itteni grófi méntelep megtekintésre méltó, valamint a Beregvárnak nevezett újabb keletú díszes, kózép-kori német berendezésú vadászkastély is, mely a helységtól nem messzire, a Holica nevú erdós magaslaton áll s nagyon emeli a vólgy festói szépségét. A Latorcza mentén folebb egy szép vólgy- tágúlásban fekszik Szolyva kis mezóváros, mely jeles savanyúvízéról messze- fóldón hires. Szolyvával szomszédos a Viesa pataknak a Latorczába ómlésénél fekvó Hársfalva kiskózség. Ennek határában van Beregmegyének leglátoga- tottabb fürdóje, a Juírs/alvi fürdo szép hársfák kozepette, míg a kornyezó magas hegyeket hatalmas bükkerdóség boritja. A jól berendezett fürdónek két savanyúvíz-forrása van. A kózeli havasok kózt legkiválóbb a már emlitett Sztoj, melyról ritka szép kilátás nyilik az alaesonyabb bérezek egész renge- tegére s az azok kózt szanaszét ágazó vólgyekre. Hársfalván jóval felúl, a Viesa volgyében s a Galicziába menó vasút mellett, kózel az ország hatá- rához Volócz kózséget találjuk, melynek apró házai kózúl tobb nagyobb uradalmi gazdasági épúlet válik ki. Innen a vaspálya merész emelkedéssel s kígyódzó kanyarúlatokkal halad fólfelé a Galicziába vivó határszéli, beszkidi nagy alagút torkolatához. Volócztól éjszaknyugatra egy hegyháton át a Latorcza felsó vólgyébe visz az országút, hol egymástól nem messzire Felsó- és Alsó-Vereczke kózségeket találjuk. Alsó- Vereczke letarolt bérczektól kórnyezett rideg vólgyben fekvó kózség vegyes ajkú lakossággal. Járásbírósági székhely, és évenként tóbbszór igen népes országos vásárai vannak, melyekre a szomszéd Galicziából is tóme- gesen érkeznek fóleg a marhakereskedó zsidók, kiknek hitsorsosai itt nagy számban laknak s orthodox szokásaikkal a tóbbi lakosoktól igen elütnek.