Seite - 433 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

433 Beregszâsz csak az ötvenes években kezdett nagyobb mértékben emel- kedni. 1880-ban a vàros piacza a megyehâzzal együtt leégvén, annak helyén késôbb uj, diszes megyehâz épûlt, a régi szûk piacz pedig kitâgittatvân, teljesen ûj és szép alakot nyert, melyen a reformâtusok nagy temploma és bérhâza, a vârosi ârûcsarnokok, a tôrvényszéki épûlet emelkednek. Csinos épulet a hitelintézet bérhâza, a zsinagöga, a gymnasium, a polgâri leânyiskola, a pénziigyi igazgatôsâg palotâja, és szâmos magân lakôhâz. Beregszâsztôl nyugatra, a megye déli sikjân fekszik Mez'ô-Kaszony nagykôzség, mely jârâsi székhely; innen csaknem délre Vdsâros-Namény a Tisza balpartjân, Szatmârmegye szomszédsâgâban fekvô magyar mezô- vâros, a XIV. szâzadbôl szârmazô templommal, mely most a reformâtusoké. E helyet a Lönyay csalâd mâr a XIV. szâzadban birta. Innen szârmazott Lönyay Anna, Kemény Jânos erdélyi fejedelem neje, kinek egykori kisded vâra ma romban âll. E vârostôl keletre esik Mez'ô-Tarpa magyar nagy- kôzség a Tisza jobb partjân. Az Arpâdok idejében a templomosoknak és utânuk a Szent Jânos lovagoknak volt itt rendhâzuk. A nagykôzségnek mâr 1626-ban adott Bethlen Gâbor vâmmentességi kivâltsâgot és 1665-ben Lipôt kiràly vâsârjogot; de legszebb kivâltsâgokkal II. Râkôczy Ferenez fejedelem ajândékozta meg, fôleg azért, mert harezai kezdetén legelôszôr a tarpaiak csatlakoztak zâszlôihoz Esze Tamâs vezetése alatt ; igy az 1708 augusztus 25-rôl az egri tâborbôl kelt kivâltsâglevelében fôlmenté a tarpaiakat minden jobbâgyi szolgâlattôl és terhektôl, fôlruhâzta a kôzséget ônâllô birâskodâssal, vâsâr- és pallosjoggal s a hajdi'ivârosok sorâba emelte, meghagyvân, hogy a vârosi kapitânysâgot az Esze csalâd fitagjai ôrôkôsen viseljék; tovâbbâ, hogy a kôzséget ârokkal és palânkkal erôsitsék meg. Az 1711-ki szatmâri béke azonban a vâros e kivâltsâgainak véget vetett. Tarpâtôl keletre van Mez'ô-Vâri magyar lakossâgû nagykôzség a megye déli szélén, a Tisza jobb partjân. Nevezetes Borzsova nevû régi vârârôl, mely a Tisza és Borzsa folyô ôsszefolyâsânâl emelkedett, s melyet a honfoglalô magyarok Anonymus szerint az itt talâlt bolgâr ôrségtôl hârom napi vivâs utân elfoglaltak. Nyomai a Szent Gyôrgynek nevezett vârhelyen most is lâtszanak. A tatârdûlâs utân itt is idegen jôvevények telepedtek meg, kiknek 1354-ben Erzsébet és Nagy Lajos kivâlô szabadalmakat adtak. 1445-ben Hunyadi Jânos birtokâba jutott. Késôbb mint kirâlyi birtok a munkâcsi vârhoz és uradalomhoz csatoltatvân, annak sorsâban osztozott. Az egész kôzség reformâtus, s mâr a XVI. szâzad végén virâgzô iskolâi voltak. Mezô- M. 55