Seite - 439 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

439 A Tisza két ágból keletkezik. A fó ág, a Fekete-Tisza, a határszéli KórOsmezótól éjszaknyugatra az Okola (Akol) nevú havason 1.229 meter magasságban fakad, a Tiszcsora (Tiszalejtó) vízzáróig mint hegyipatak nyargal s ott tutajozhatóvá nóvén, csakhamar dél felé kanyarodik, hogy Kórósmezó, Borkut, Bilin kózségeket átszelve, Akna-Rahónál a Fehér- Tiszával egyesúljón. A Fehér-Tisza Luhi helységtól délkeletre, a Radul és Nenyisku hegyek kózótt ered, s elébb éjszaknyugatnak, aztán Bogdán faluig délnyugatnak s alább a Fekete-Tiszába ómléséig nyugatnak tart. Az egyesúlt A Pietrosz és Hoverla havasok Zemir állomás felól. Tisza az egész megyén át mindenütt kóves, kavicsos, homokos mederben halad va Bocskón és Akna-Rahón, Trebusán keresztúl Berlebásig erós nyugati elhajlással dél felé foly, majd Rona-Polyánától nyugat felé fordúl, s aztán a Visót veszi magába. Ezén tájig a vólgy tóbb helyen esak a folyó széles- ségével bir s ily helyeken az országút már a hegyoldalba van bevágva. Egyes helyeken a kavics és homok lerakódásaiból volgytágúlások is képzódtek 60—80—loo, sót 400 méter szélességig, imitt-amott 2—3.000 méter hosszúságban; az ilyeneken fekszenek a kózségek. A Visó torkolatától nyugatra kanyarodva Huszton alúl búcsút vesz bérezeitól, hegyeitól, s aztán Ugocsától kezdve a nagy síkságon folytatja útját. A Tisza folyónak hoszsza eredetétól a megyéból való kilépéseig 174 kilometer. Esése rendkivúl nagy,