Seite - 440 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

440 mert a fö ág forrásától a Nagy-Ág torkolatáig 138 méternyire hanyatlik, tehát 1.091 méternyit esik. A máramarosi rengeteg erdóségek értékesítésével kapcsolatos fakeres- kedésnek egyik fó szállító eszköze a tutajozás, a mely úgy a Tiszán, mint több mellékfolyóján egész tavaszon, öszön át s részben nyáron is nagyon élénk. A Tisza nevezetesebb mellékfolyói: jobb felól: a Kaszó, az ennél jóval nagyobb Soporka, mely a megye egyik legkiesebb vólgyén fut végig; továbbá az Apsicza, a tekintélyes Taracz, melyet hat nagyszabású vízfogóval tettek a tutajozásra alkalmassá s e mellett vizét több hegyi patak is gyarapítja; aztán a Técs'ó patak, a hosszú, festói völgyet öntözö s tutajozásra is alkalmas Talabor, a Lazuszki patak, a Huszt pataka, a Nagy-Ág, mely szintén tutajoz- ható s gyors folyású árja malmokat és gyárakat hajt; végúl a Borzsova, mely Máramaros terúletén jóval túl, Beregmegyében ömlik a Tiszába. Bal felól szintén számos mellékfolyót vesz magába a Tisza. Nevezetesebbek: a Visó, e tutajozásra szabályozott folyó, a makerlói nagyszerú vízfogóval; továbbá az Iza, mely forrásvidékétól nem messzire elbúvik s 15 kilométernyi hossza- ságban a föld alatt foly, majd ismét nyílt mederben folytatja útját, számos patakot fogadva magába a környezö hatalmas hegyvidék völgyeiböl. Külön említést érdemel a Mára (régi nevén Máramaros) patak, melyet a megye névadójának tartanak. Hasonlag jókora balparti mellékfolyója a Tiszának a délról éjszak felé futó Szaploncza, mely a Kóhát nevú hegyláncznak egyik roppant sziklás vólgyén számos zuhataggal és tomboló zúgással rohan le a Tisza medre felé. E mellékvizek s a beléjók szakadó igen sok apróbb patak mind magas hegyek közt eredvén, nagy eséssel rohannak végig vólgyeiken. A hegységek fó alkotó része az eoczén-korú kárpáti homokkó, melyból a Pop-Ivántól a borsai havasig kristályos óspalák tömege emelkedik ki. E kózetek terúletén a vulkáni képlet, mint trachyt, nagy részt foglal el, de több helyütt elófordúl a juramészkó, a kvarcz és mészkonglomerát is. Alluvium és diluvium, mint homok és kavics, a Visó és Tisza, a Tisza és Iza, a Mára és Tisza folyók ósszefolyásánál csekély kiterjedésben található. Nagy fontosságú Máramarosban a kósó-képzódmény, mely az egész megyén végig vonúl s kiaknázhatatlan gazdagságú. Némely helyen oly vékony foldréteg borítja a sószirteket, hogy az elsó kapavágásra a legszebb kristályos só bukkan eló. Vaskó számtalan helyen, némely helyütt nagy mennyiségben található. Arany, ezüst, réz és más érczek a megyének fóleg keleti és déli hegységeiben találhatók. Kószén igen sok helyütt fordúl eló,