Seite - 446 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

446 1773 jûlius 13-ân érkezett Szigetre Jôzsef csâszâr, az innen 84 kilométer- nyire levô Borsârôl lôhâton téve meg az egész utat. A vârosban és vidékén ôt napot tôltôtt. Ferencz Jôzsef kirâlyunk 1852-ben augusztus 5. és 6-ik napjân lâtogatta meg a megyét és Szigetet. A nagy kiterjedésu vâros hâz-sorai egy tâgas és szép fô ûtcza kôré csoportosulnak ; ez ûtczâval kapcsolatos a nagy négyszôgû fô piacz is. Nevezetesebb épuletek: a megyehâza, a kir. tôrvényszéki palota, a réf. kollégium, az âllami tanitôképezde, a pénzûgyigazgatôsâg épûlete, a kôzôs hadsereg s a honvédség kaszârnyâja, a vârosi vigadô, a nyàri szinhâz. A megyehâzzal szemben két vitéz honvédnek, Asztalos Sândornak, az aradi hôsnek, és Môricz Samu fôhadnagynak emlékszobra emelkedik ; mig a refor- mâtus fôiskola nagy épûlete elôtt Szilâgyi Istvân volt igazgatô tanâr és tudôs irô mellszobra âll. Legrégibb temploma a vârosnak a reformâtus egyhàz, mely 1320 tâjân mâr fônnâllott; 1524-ben kerûlt a protestânsok birtokâba. A régi templom az 1859-ik évi s azt kôvetett két nagy tûzvész kôvetkeztében egészen âtalakittatott. Belsô falât a XIII. és XIV. szâzadbeli szép freskôk ékitették. A rômai katholikusok szép temploma és a kegyesrendiek târshâza 1730 ôta âll fenn. A gôrôg-katholikusok templomât évek hosszu sorân az olâhok és a rutének kôzôsen hasznâltâk, mig az 1850. évben tôrtént elvâlâs kôvetkeztében az olâhok kiilôn templomot épittettek. A zsidôknak 1779-ben engedtetett meg a templomépités, kiknek most mâr hârom zsinagôgâjuk van, a sok magân imahâzat nem is emlitve. A kôzoktatâsi intézetek kôzt elsô helyet foglal el a reformâtus fôiskola, mely a XVI. szâzad ôta âll fônn ; fôgymnasium és jogakadémia van benne. Kônyvtâra gazdag. Nevezetesebb tanintézetek ezen kivul : a kegyesrendiek négy osztâlyû gymnasiuma, az âllami felsôbb leânyiskola, az âllami tanitô- képezde, a „Paulai Szent Vincze" nevu apâczâk âltal vezetett „Mâria Valéria" leânynevelô intézet. Az egyesûletek kôzul emlithetôk : a Mûzeum-egyesûlet, a Kaszinô, a Kôzmûvelôdési egyesulet, a Vôrôs- és Fehér-kereszt egyesûletek fiôkjai, stb. Van Szigeten kir. tôrvényszék és jârâsbirôsâg, pénziigyi és erdû- igazgatôsâg, kir. erdôgondnoksâg és erdôfelûgyelôség, âllamépitészeti hivatal, stb. Az iparnak sok âgât folytatjâk a lakosok, s a gyâripar is képviselve van, mely téren kivâlôk a két nagy fûrészgyâr, a hajlitott fabutor- és a szalma- kalap-gyâr. A kereskedelem fô czikkei : sô, fa és bôr, a marhakcreskedés is élénk. A vâros kereskedelmi forgalmât tôbb pénzintézet gyâmolitja.