Seite - 454 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

454 gyalog menvén le egész kiséretével a bânya mélyébe s ugyancsak lépcsôkôn tette meg a nagy ûtat fôlfelé is. A bânyâk söszällitö képessége 1 milliö méter- mâzsa évenként, azonban jelenleg csak fél milliö tiszta és 12 2.000 méter- mâzsa tisztâtalan söt termelnek. Akna-Szlatinân székel a söbanyai fö bânya- hivatal; ennek hatôsâga alâ tartoznak a rônaszéki és akna-sugatagi sôbânyâk is. Itt van tovâbbâ a sôbânyakerûleti târspénztâr, mely a bânyamunkâsok egész- ségi és nyugdijazâsi ügyeit is kezeli. A kincstär, mint mindenütt, itt is nagy gondot fordit a munkâsok gyermekeinek nevelésére és oktatâsâra. Akna- Szlatinât a szomszédos Mâramaros-Sziget nagy vasûti âllomâsâval külön szârnyvasût köti össze, mely a Tiszân vashidon halad ât. Akna-Szlatinâtôl és Mâramaros-Szigettôl nyugatra Hosszihnezo korona- vârost talâljuk a Tisza balpartjân és a vaspâlya mellett. A fôleg föld- miveléssel foglalkozö lakosok szâma 2.012. Van reformâtus és gör.-kath. temploma. A reformâtus templom igen régi, de ma is eléggé jô âllapotban levô csûcsives épûlet. Hosszûmezôvel âtellenben a Tisza jobbpartjân fekszik KörtvJlyes kôzség, a megye egyik legszebb vôlgyében. Hatârâban kitûnô gyümölcs terem. A mûlt szâzad elsô felében és a késôbbi évtizedekben is e kôzségben, ugyszintén Lonkân, Farkasréven, Felsô-Vison, Técsôn, Visken, Huszton kincstâri telepitvényesek a Tisza partjain arany mosâsra alkalmaz- tattak. Kôrtvélyesen hajdan apâtsâg volt. Alâbb Szaploncza kôzséget talâljuk a Tisza balpartjân, a Kûhât nevû hegység aljâban. Lakosainak szâma 2.700, kik tôbbnyire régi nemesek. A kôzségen âtfutô Szaploncza patak felsô részé- ben bôven tenyészik a vörös pettyû pisztrâng s a legjobb izû râk. Szaploncza különösen âsvânyvizeirôl nevezetes, s a gazdag forrâsokat környezö rengeteg bükkösök a megye legszebb, legérdekesebb vadâszteruletei kôzé tartoznak. A szâmos barlang és mélyedés biztos menedék és pihenô helyet nyûjt a medvéknek, de vaddisznôk is szeretik ezeket a makktermô erdôségeket. Szaploncza kôzség szomszédsâgâban Reviete a Tisza balpartjân emelkedô kies halmon fekszik. A mûlt szâzadokban Augusztinus barâtok laktak a kôzségben; zârdâjuk maradvânyai most is lâthatôk. Az innen éjszakra nyilô Taracz-vôlgy felsô részében van Néviet-Mokra kôzség, mely havasoktôl kôrnyezve, rend- kivûl szûk teruleten, de igen kiesen fekszik. Lakosai nagyobbrészt németek, kiket a Taracz melléki kincstâri erdôségek termésének kiszâllitâsa és letuta- jozâsa végett Mâria Terézia idejében telepiltettek ide Gmunden vidékérôl. A telepitést késôbb is folytattâk részint a Szepességrôl, részint Galicziâbôl ; igy jôtt létre 1832-ben a vôlgyben alâbb fekvô Kirdlymezd kôzség is.