Seite - 456 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

456 A német-mokrai és kirâlymezôi telepesek legfôbb tâplâléka a tehéntcj, s az ebbôl készitett türö, vaj és sajt levén, a lakossâg részérc a Pribuj havason egy terület jelôltetett ki szarvasmarhâik legeltetésére. A Pribuj, mely ûjabban NSmet havas nevet visel, 1.551 méternyi magas, a honnan gyönyörü kilâtâs nyilik nagy vidékrc, különösen Galiczia fclé. A havason levô aprö nyâri tanyâkon nagy tejgazdasàgot ûznek, sok türöt és sajtot készitenek. S ezt mind leânyok végzik. Egyre-egyre, munkabirö képes- sége szerint 12 — 20 tehén fejése, ellâtâsa és tejének kezelése csik. Férfi a havason csak kettô-hârom van a legelô csordâk ôrizésére. Elérkezvén jûnius elsô felében az idô a tehenek fôlhajtâsàra, a havasi leânyok megkezdik fel- kôltôzkôdésûket, minden élelmi szert, faedényeket, rézQstôket, ruhâzatokat fejökön vivén a kôzségtôl 3 ôrânyira fekvô havasra. A havasi leânyok (almerin) erôs kifejlett nôk, kiknek tanyâin a legnagyobb tisztasâg uralkodik. Ragyog a nagy rézûst, hôfehérek az összes faedényck, sût az istâllôk pado- zatât is minden reggel folsûroljâk, fôlmossâk. A kôzségben lakô nép részére szûkséges tejet a leânyok kisebb fakannâkban fejökön szâllitjâk le. A havasra érkezô lâtogatôknak rendesen pompâs tejjel, friss vajjal szolgâlnak. A lakoma végével hagyomânyos szép népviseletûkbe öltözve sipszö vagy szâjharmônika mellett tânczra perdûlnek, a melybe a vendégsereget is rendesen bevonjâk. A tânczok közötti idöt a leânyok dalolâssal, tréfâlkozâssal, incselkedéssel töltik. Az ôsz bekôvetkeztével haza hurezolkodnak, haza hajtjâk teheneiket s a következö nyârig ismét csöndes minden a havason. Kirâlymezôn alûl Dombô kôzség esik a Taracz két partjân, kies vidéken. Lakosainak nagy része telepitett kinestâri famunkâsokbôl âll. Az innen kezdve szelidebb völgynek aTiszâra nyilö torkolatâban Taraczköz helységet talâljuk. E kis kôzségben iljabb Bethlen Istvânnak, az idôsb Istvân erdélyi fcjedelem fiânak kastélya volt, melyben, mint mâramarosi lôispân, gyakran lakott, sôt e kastélya kevés idôig a megye székhâzâûl is szolgâlt. Az elpusztûlt kastélynak egyik melléképuletében most a fôszolgabirôi hivatal van. Taracz- kôztôl nyugatra a Tisza vôlgye szép lapâlylyâ tâgul. Itt fekszik a Tisza jobbpartjân és a vasût mellett TScso korona-vâros, a megyének legmagyarabb kôzsége 4.000-nél tôbb s csaknem tisztân fôldmivelô lakossâggal. Van römai katholikus, görög-katholikus és reformâtus temploma. Ez utöbbi egyike a megyebeli legrégibb épûleteknek, de tornya csak e szâzad elején épûlt. Az öt korona-vâros régi levéltâra e torony alatt egy vasajtôval elzârt s tûz eilen biztos szobâban ôriztetik. Técsô népe fâradhatatlan munkâs, takarékos.