Seite - 460 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

460 Innen éjszaknyugatra húzódik a Nagy-Ág vólgye, mely a megye nyugati részét egészen átszeli éjszakról dél felé. E vólgy felsó nagyobb felét a kórnyezó vadregényes bérczekkel és mellékvólgyekkel együtt Ver/tovind-nak nevezik. E gyónyórú erdóségekkel borított, de kivált az országhatár mentén a zordonságig kietlen hegyvidék hazánk legismeretlenebb tájának mondható, melynek szegény lakossága majdnem elfeledve él. Itt még óserdók is vannak, fóleg a magasabb bérczeken, melyeket a fenyvesek egész rengetegei borí- tanak, bár itt-ott kopár hegyek is meredeznek, az egykori gondatlan erdóirtást panaszolva tar homlokaikkal. Az erdótórvény életbe lépte óta az erdópusztítás megszúnt s tóbb helyen nagy kiterjedésú mogyorósok keletkeztek az eltúnt erdók nyomában. Az erdóségeken kivúl vannak a Verhovinának érczei is. Külónósen vas található e vidéken; tóbb helyütt kevés aranyra is bukkantak. Nagy bóségben vannak ásványos vizei, melyek kózúl a vucskómezói, kalocsai, kelecsenyi, oblászkai, hidegpataki jóízú vasas, kénes, sósavas vizek, de Ieg- jobb ízú a szolyvai. Igen meglepók Okormezón felúl azok a gyakori források, melyek néha a folyók szélén, sót olykor a kózepükón bugyognak fól, majd pedig a dombokon tórnek a magasba, mint természetes szókókútak. Nagyon büszke a Verhovina egyebek kózt az ó gyémántjára, vagyis az itt igen gyakori hegyi kristályra, melyct a szántófóldeken is szednek, vagy a domboldalokon, ha az esó lemossa róluk a fóldréteget. Ennek egy faja az úgy nevezett máramarosi gyémánt. Legszebbek azok a hegyi kristályok, a melyek kóvúleteken fordúlnak eló. A termófóld kevés és sovány, kivált a Verhovina felsóbb részeiben, hol az éghajlat zordonsága is nagyon kor- látozza a mezei gazdaságot. A nép fó tápláléka s ezért fó termesztménye a kukoricza, tatárka és burgonya; de ezeken kivúl terem zab s a délibb vidékeken, fóképen a kertileg mívelt foldeken szép buza, rozs, kender és káposzta is. A Verhovina apró falvai általában szétszórtan fekvó faházikókból állanak. Legnagyobb és legrendezcttebb helység a Nagy-Ág vólgyének felsó harmadában Ókorviez'ó nagy kózség, 2.400 lakossals fószolgabírói hivatallal. Alább van Alsó-Bisztra kózség, honnan kezdve a vólgy lassanként tágúl és fokozatosan szelídúl alá felé. Lentebb Lipcse falutól nyugatra a Dolha patak vólgye nyílik; itt van Dolha kózség, melynek nagy vasgyárában 300 munkás dolgozik. E gyár lo—12.000 métermázsányi mennyiségben készít vas- kályhákat, takaréktúzhelyeket, üstóket, sót géprészeket is. Innen éjszakra van Rókamez'ó szintén vasgyárral, mely ásót és kapát állít eló, évenként mintegy 160.000 darabot.