Seite - 462 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

462 vâros volt, mir<51 ma mâr csak nehâny itt-ott kiâsott régi fundamentum tanuskodik. Ugocsâbôl tôbb nevezetes emberiink szârmazott; a legkivâlôbb kôzôttûk Verbôczy Istvân, az aranyszavû nâdor és jogtudôs, a ki Verbôcz kôzségben szuletett 1460—70 kôzôtt. A tôrôk vilâgban a megye sok harcznak, sok véres csatânak volt szinhelye, s mikor idônként Erdély magyarorszâgi részeihez tartozott, élénk részt vett az erdélyi fejedelmeknek harczaiban. II. Râkôczy Ferencznek kûlônôsen szâmos hive és kôvetôje volt az ugocsai nemesség kôzt. A régi idôkbôl vajmi kevés tôrténeti becscsel birô emlék maradt. A valaha nagyobb szâmû vârakbôl is ma mâr csak Kankô- és Nyalâbvâr romjai lâtszanak. A megyének legnagyobb és legnevezetesebb vâra Nyalâb vdr, mely a Kirâlyhâza kôzség mellett emelkedô dombon âllt és a Tisza vôlgye fôlôtt uralkodott. IV. Lâszlô kiràly idejében mâr szerepel a nyalâbi uradalom, mint az Ubulfiak birtoka; majd a Tamâsfiak szerzik meg, mig 1378-ban Nagy Lajos a Drâgfiaknak adomânyozza. 1405-ben Zsigmond kirâly elveszi tôluk és Perényi Péter orszâgbirônak adja, a mibôl nagy viszâly és 100 éves pôr keletkezett, mely végre is a Perényiek javâra dôlt el. Itt lakott a mohâcsi csatâban elesett Perényi Gâbor ôzvegye, Frangepân Katalin, és fiânak, [ânosnak nevelôje, Komjâthy Benedek ez idôben forditotta magyarra Szent Pâl apostol leveleit, mely forditâs 1533-ban Krakôban kinyomatvân, mint elsô nyomtatott magyar kônyv ma is nagy becsû. Nyalâb vârânak utolsô birtokosa Perényi Istvân ôzvegye, Dobô Anna volt. Van Ugocsânak egy tôrténeti nevezetességu emléke, az az ismeretes mondas, hogy: „Ugocsa non coronat". Mindenki hallott rôla, de senki sem tudja, hogy honnan .szârmazott. Némelyek azt âllitjâk, hogy a mikor az orszâggyulésen 1722-ben a pragmatica sanctiôt s azzal egyutt a magyar koronânak leânyâgon valô ôrôkôlhetôségét is târgyaltâk, ugy tôrtént a szavazâs, hogy „coronat", „non coronat", és az ugocsai ellenzéki kôvetek voltak az egyedûliek, a kik „non coronat "-tal szavaztak. Azôta maradt volna rajta Ugocsân, hogy „non coronat". Innen azonban mâr csak azért sem eredhetett, mert sokkal elôbb, 1635-ben is hasznâltâk ezt a mondâst. Mindenesetre valôszinubb az a mâsik vélemény, hogy Ugocsa I. Ferdinând- nak irta volna ezt vàlaszul, a mikor 1527-ben a rendeket koronâzâsâra meghitta. Ugocsamegyének vâltozatos fôlszine van. Keleti és éjszaki része hegyes- dombos vidék tôlgyes és bûkkôs erdôkkel; nyugat és dél felé az erdôk