Seite - 464 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

464 kecsegét, harcsát és más halakat, de a halászat szemlátomást hanyatlik, mert a halak száma évrôl-évre fogy. A Tiszán kivúl nagyobb folyóvizek éjszakon a Borzsa és mellékfolyója, a Szalva, délen a Batár és a Tur, melyek jó darabon természetes határai a megyének. Ugocsamegye éghajlata enyhe, mérsékelt, kôrûlbelûl 5 fokkal melegebb a szomszéd Máramarosmegyéénél, a minek oka fôleg az, hogy a keleten és éjszakon emelkedó hegyek megvédik a hideg szelektôl. Fôterményei : a tengeri, mely a népnek fô élelmi czikke, továbbá a buza és zab; ellenben jóval kevesebb a rozs, árpa és burgonya. Ugocsamegye állat- és nóvényvilága azonos a szomszéd megyékével ; általában sík része vadakban szegény vidéknek mondható, de már a szóllósi és salánki hegyekben rókát, ózet és vaddisznót nagyobb számban találhatni, rníg a turczi és tarnai bérczeken elvétve med ve is kerül. A megye lakóinak száma 1891-ben 75.461 volt. Ezeknek kôrûlbelûl feie rutén, a többiek magyarok, oláhok és németek. Beregból jôvet, a mint a Borzsa folyónál átlépjük Ugocsamegye határát, az elsó kôzség a vasút mentén, a Tisza balpartján Tisza- Újlak,, melynek Iakosai nagyobbára magyarok. Ez egyike a legvagyonosabb kôzségeknek, mely csekély kiterjedése mellett is nagy élénkséget és forgalmat mutat. Csinos, tiszta házai vannak; fó útczáján aszfaltburkolatú gyalogút van. Elelmes kereskedók és ügyes iparosok lakják, a kik nagy vidék szükségleteit látják el. A tiszaújlaki népes vásárokat a szomszéd Bereg és Szatmár megyékból is sokan látogatják. Egyik nevezetessége a tiszaújlaki bajúszpedró, melyból még Amerikába is szállítanak és melyet annak idején III. Napoleon franczia császár is használt. Tisza-Újlakról vasúton egy rövid félóra alatt Nagy-Sz'óll'ósxa, a megye székhelyére érünk. 5.187 lakosa van, kik részben magyarok, részben rutének. Termékeny lapályon fekszik a Feketehegy és a Tisza közt. Templo- main kivûl nevezetesebb épúletei : a megyeháza, a Ferencz-rendú barátok zárdája és a báró Perényi család kastélya. A megyeháza nagy, kastélyszerú épúlet. A már ódon épûletet 1898-ban megújították és meg is nagyobbították úgy, hogy jelenleg az összes hivatalos helyiségek elférnek benne. Szép nagy gyûlésterme van, melynek falait a megye fóispánjainak és híresebb fiainak képei díszítik. A megyeházán túl a hosszú fó útczán egymás után követ- keznek a református, római katholikus és görög-katholikus templomok. Legnagyobb és legrégibb a római katholikus templom. Valószinú, hogy