Seite - 468 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

468 Nagy-Szóllóstól nyugatra általában elég jómódú és nagyobbára magyar ajkú lakosságot találunk. E vidéknek legcsinosabb és legnagyobb kózsége Salánk, mely a megye éjszaknyugati sarkában a hegyes háromszógalakú s 372 méter magas Hömlöcz- vagy Helmecz-hegy alatt elterúló dombos vidéken fekszik. A Hömlöcz-hegy, melyet hatalmas tölgyes erdó borít, jelenleg nagyobbára gróf Zselénszky Robert birtoka; déli oldala szólóvel van beültetve. Salánk kózség II. Rákóczy Ferencz birtoka volt, s Rákóczy itt tartotta kormánytanácsával utolsó gyúlését 1711-ben. Salánktól keletre hegyes, dombos vidékre, a rutének kózé érünk, bol a szegény lakosságú falukban a jobb építésú paplakon kivúl többnyire csak fa és vályogkunyhókat találunk, melyek szalmával vannak födve. Ujabban a kormány és a társadalom vállvetve igyekeznek a rutének helyzetén segíteni. Egyelóre a házi ipar fejlesztésén fáradoznak. így Olyvös kózségben gyapjú-elólegezó telepet létesítettek. Az itt hitelbe kapott gyapjú- ból a nép gubákat, szónyegeket készít, melyek eladása után elég pontosan és lelkiismeretesen fizeti vissza a kapott gyapjú árát. Veresmarf, Sdsvdr és Péter/alva kózségekben kosárfonásra tanítják a népet. Ebben különösen a gyermekek már nagy ügyességre tettek szert, kik a Tisza partján bóven termó fúzvesszókból igen használható és csinos gyümólcsszállitó kosarakat készítenek. Ezenkivúl még fazekas ¡parral, kapa-kaszanyelek, seprók, lapátok készítésével foglalkoztatják a népet; a készítmények értékesítésról egy szer- vezett iparfejlesztó bizottság gondoskodik. A ruténség legkiválóbb kózsége Magyar-Komjdt 2.800 lakossal, kik a kózség nevével ellenkezóleg majdnem mind rutének. A kózség több dombon fekszik; alatta a Borzsa termékeny völgye terúl, melynek egy része már Beregmegyéhez tartozik. Uj gör.-kath. temploma legnagyobb a megyében. Komját mellett terúl a fúzesekkel és nádasokkal boritott, mintegy tíz négyszógkilométernyi Vidrás nevú mocsár, melyen keresztúl folyik a Beregmegyéból erre futó Ilosva patak. A Vidrásban sok rákot és csíkot fognak, vadkacsákra, vadludakra és vidrákra vadásznak. Magyar-Komjáttól éjszakkeletre fekszenek Nagy-Rákócz és Kis-Rákócz kózségek. Nagy-Szóllósról a feketehegyi szólók alatt vaspálya és e mellett jó országút visz a Tiszához, melyen két hatalmas híd vezet keresztúl, keletre Királyháza, délre Tekeháza felé. A vasúti hídon túl néhány percz alatt Királyházára robog velünk a vonat, a hol, mint a Debreczen és Szerencs felól Máramaros-Szigetre menó vasútak