Seite - 469 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

469 talâlkozô pontjân, szép nagy âllomâs van. Kirdlyhâza kôzség a mâr emlitett nyalàbi vârdomb alatt nyilt térségen fekszik. Nevét onnan nyerte, mert a hagyomâny szerint II. Ulâszlô kirâly hosszabb ideig tartözkodott itt, mint Nyaläb vär urainak vendége. A Tisza, Batâr és Tür mentén igen jö minôségû, homokkal kevert agyag és tiszta agyagföldeket talâlunk és itt mâr a lakossâg is, mely jö részben magyar, nagyobb jôllétnek örvend. Kirâlyhâzâhoz közel van Tekehdza, mely kôzség régebben a Tisza partjân feküdt, a hol a gyümölcsös kertek nyomai még ma is lâthatôk. 1840-ben azonban a Tisza âradâsa elpusztitotta és akkor a Tiszâtôl nehâny kilométerrel odâbb épitették föl. Egy egyenes hosszù ùtczâbôl âll csinos tiszta hàzakkal; kôzepén egymâssal szemben âll az üt jobb és bal oldalân a gôr.-kath. és a reformâtus templom. Az orszâgût mentén egymâsutân kôvetkeznek Szâszfalu és Fekete-Ardô kôzségek. Szâszfalurôl azt mondjâk, hogy ott âllott volna hajdan Ugocsa vâra; de csak az bizonyos, hogy III. Endre kirâly szâsz jôvevényeket telepitett ide s a falu azoktôl vette nevét. Most magyarok és rutének lakjâk. Fekete-Ardô 1.500 lakosü helység valaha kirâlyi birtok volt. Régi, csonkatornyü rôm. kath. temploma az Arpâdok korâbôl valô, s a XIV. szâzad végérôl szârmazô falfestmények lâthatôk benne. A Fekete-Ardôval szom- szédos Csepe kôzségen tùl, melyben tôbb szép ûri lak van, nyugatra csaknem tiszta magyar a vidék, hol Tivadar és Péter/alva a legcsinosabb kôzségek. A megye délnyugati szôgletében, a vasût két oldalân, egymâssal szemben talâljuk KökMycsd és Halmi kôzségeket. Halmi a Tiszân tûli jârâs szolga- birôi székhelye. Fô ûtczâjân vârosias épûleteket lâthatunk. A Tiszâtôl délre, a megye nyugati hatâra mentén hüzödik az igen festôi Avas hegység részint egyenes vonalban, részint szabâlytalan hegycsoportok- ban. Sûrû tôlgy-, bükk- és helyenként gyertyânfa-erdôk boritjâk. E hegylâncz aljân fekvô szegény falvakban rutének és olâhok laknak. Az Avas-vidéki kôzségekbôl megemlitendô Nagy-Tarna, mely Kirâly- hâzâtôl délkeletre, a nyalâbi hegyek szép vôlgyében fekszik a Tarna patak âltal âtszelve. A patak mentén ârnyékos erdôk kôzt haladva érjûk el egy gyônyôrû vôlgyecskében a megyének egyeduli gyôgyfûrdôjét, a szénsavas- vasas vizu tarnai fürdüt. A fûrdôtelepet kôrulôlelô hegyek magaslatai gyônyôrû kilâtâst nyûjtanak egyik oldalon a hatalmas mâramarosi havasokra, a mâsikon a Tisza vôlgyére.