Seite - 473 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

473 Nagybânya nemcsak a Hunyadiak hatalmât nôvelte dûsan fizetô bânyâi jôvedelmével, hanem a mohâcsi vész utân is, zâlog czimén Gyôrgy barât kezeire jutva, biztos pénzalapot szolgâltatott e lângeszu âllamférfiu nagy- szabâsû politikâjâhoz. Az crdélyi fejedelmek : Bâthory Istvân, Bethlen Gâbor és I. Râkôczy Gyôrgy a magyar kirâlyokkal kôtôtt békeszerzôdések kùlôn pontjaiban biztositottâk maguknak Nagybânya birtokât. Ennek és a vallâs- ûjitàs elfogadâsânak kôszônhette Nagybânya, hogy magyarsâgât a XVI. és XVII. szâzad kuzdelmeiben sértetlenûl megôrizte, és mikor II. Râkôczy Gyôrgy bukâsa utân visszaszâllott a magyar koronâra, sikeresen tudott Nagybânya a Virâghegyrôl tekintve. ellenâllani Kollonics Lipôt és az ôt kôvetô bécsi âllamférfiak németesitô politikâjânak. A XVII. szâzad végén az ujbôl felûlkerekedett katholikus lakossâg is megôrizte magyarsâgât és hamar magâba olvasztotta a kincstâri bânyâszat révén folyton beszivârgô német elemet. A kulônbôzô elemek egybeolvadâsa, a magyar polgârsâg erôs faji ôntudatânak szerencsés vegyû- lése a német szârmazâsû kincstâri tisztviselôk szélesebb lâtôkôrével és mozgékonysâgâval teremtette meg azt a magyar zamatû, pezsgô târsadalmi életet, a kor vezéreszméi irânt azt a fogékonysâgot, mely, hogy egyebet ne emlitsùnk, a mûlt szâzad végén keletkezett magyar szinészet tâmo- gatâsa, a jelen szâzad negyvenes évei ôta virâgzô mûkedvelô-târsûlat s az 1834-ben alapitott kaszinô mûkôdése âltal a nemzeti élet ûjjâ ébredésekor bôven kivette a maga részét az uj Magyarorszâg megalkotâsâért vivott szellemi harczban. M. 60