Seite - 475 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

475 napokon a közeli völgyekbe, hol a termeszet szepsegeit mäsolva bö alkalmuk nyilik tehetsegük fejlesztesere. A värost környezö szölöhegyek küpalakü tetöikkel festöi länczolatban sorakoznak egymäshoz. A nagybänyai bor nem elsörangu, s a szölöpusztüläs öta az is keves terem. Legtöbb jövedelme van a gazdänak a gyümölcsböl. Gesztenyevel mar a Räköczyak idejeben Nagybänya lätta el Erdelyt; a diöert, a nyers es aszalt szilväert Galicziäböl is jönnek a vevök. Felsobänya. A szölöhegyek ejszakkeleti iränyban a fernezelyi völgy nyiläsänal ernek veget. E kies völgyben van az orszäg egyik legnagyobb kohötelepe, a kincstari erdeszet nagy faraktära es az iigy nevezett gereblye, melynek faczölöpjei a Fernezely patak vizen leüsztatott fahasäbok fölfogäsära szol- gälnak. Alsö- es Felsö-Fernezelyen felül a hegyvidek mind vadregenyesebbe valik. A romänai völgy, a feketepataki es blidäri erdesztanyäk, a szturi vizeses, stb. kedvelt kirändülöhelyei a nagybänyaiaknak. Az izvorai erdeszlak mär 916 meter magassägban ¿11; innen lehet legkönnyebben följutni az 60*