Seite - 3 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

Földrajzi áttekintés. Bosznia és Herczegovina fekvése és fölosztdsa; népessége. — Bosznia és Herczegovina a Balkán félsziget éjszaknyugati csücskét foglalja el és egyszersniind áthidaló a Balkáti és az Alpesek terûlete között. Bosznia leg- nagyobb részt a Duna vidékéhez, Herczegovina pedig egészen az Adriai tenger terúletéhez tartozik. Mind a két ország, valamint már a megszállás elött többnyire egyesítve volt, jelenleg is egy egységes kozigazgatási terûletté van összefoglalva s a szerajevói, tuzlai, banjalukai, bihácsi, travniki és mosztári hat kerûletre osztva. Ez a legutóbbi jelenleg Herczegovinát foglalja niagában, bár régebben Herczegovina kelet felé jóval tovább, a mai szerajevói kerûlet délkeleti részére is kiterjedt. A keruletek járásokra osztvák, melyeknek száma 53 s közöttük három városi járás (Mosztár, Dolnja-Tuzla és Banjaluka). A külön szabályrendelet szerint szervezett fóváros, Szerajevo is némi tekin- tetben városi járás az ugyanazon nevú kerúletben. A nagyobb kerúletek egy részének a szükséghez képest politikai alkerúletei is vannak. A tôrvény- kezési és pénzügyi beosztás egyezik a politikai beosztással, azzal a kivétellel, hogy ott, a hol városi és országos járási hivatal is van, csupán egy a közös tôrvénykezési és adójárási hivatal. Bosznia és Herczegovina kôzigazgatâsi terûlete 51.027 négyszôgkilo- niéterre terjed s így kórúlbelül Szerbiáéval (48.600 négyszôgkilométer), vagy, még inkább Csehországéval (51.967 négyszôgkilométer) egyenló. Bosznia és Herczegovina népessége valamivel meghaladja a 1 '/2 millió lélekszámot (az 1895. évi április 2 2-iki népszámlálás szerint: 1,591.036); s földje alakúlásához képest a lakosok meglehetôs egyenetlenúl vannak eloszolva az országban. 1*