Seite - 6 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

6 meg. Minthogy a palaeozöi retegek legtöbbnyire hosszan elnyülö darabok- ban bukkannak a fölszinre, a triäszkepzödmenyek ketoldalt vannak reäjuk telepedve. A jelenleg födetlenül kiemelkedö palaeozöi kepzödmenyeket egykor bizonyära mindenütt a triäsz retegei boritottäk. Legerösebben kiszelesedik a triäsz abban a zönäban, mely Herczegovi- naban a Narentätöl ejszakkelet feie csaknem Zvornikig hüzödva es Szerajevo környeket is magäba foglalva, a palaeozöi retegeket teljesen elboritja. E hatalmas takarö alöl a palaeozöi kepzödmenyek az orszäg delkeleti es keleti reszen bukkannak ismet fölszinre. Hasznavehetö äsvänyokböl es erczekböl a triäsz eddigele szolgältatott csekely ölomfenyt es czinöbert. Fontosabbak • v • • a mangänerczek es a vaserczek; amazok Konjicänäl es Cevljanoviinäl a triäsz alapjän nagy tömegekben talälhatök es igen elenk bänyäszat tärgyai. Vegul emlitendök meg olyan forräsok, a melyek kösö elöfordüläsära mutatnak. Jura-kori m/szkövek legkivält Bosznia nyugati videken es Herczegovina ejszaki reszeben fordülnak elö a triäsz retegekre telepedve, melyeket több helyen kretakepzödmenyek boritanak. KritakJpz'ödmSnyek nagy tömegben vannak kifejlödve es az alpesi kepzödmenyekhez csatlakoznak. Ezek Bosznia nyugati reszen jelennek meg s Herczegovinänak igen nagy reszet elboritjäk. A palaeozöi kepzödmenyek csak v egyetlen, de hatalmas vonülatban jelennek meg Banjaluka es Zepde között; mig ellenben a keleti hatäron Visegradnäl csak nemi maradvänyai talälhatök. Az ifjabb fliss csapäsa Novi-Kostajnicätöl indül ki s ejszaki Boszniän ät delre haladva, miutän az Olovo-Majevica planina vonalän eierte legnagyobb szelesseget, Zvornik es a szerbiai Luznica között nagyon megkeskenyedve jut el a Drinähoz. A palaeozöi voniilat deli oldalän a fliss-kepzödmenyek csak keskeny csikot alkotnak, a melybe Cemernicätöl ejszaknyugatra a Narenta forräsvideke van bevägödva. A fliss azonban csak reszben tartozik a kreta- periodusba, reszben harmadkori eredetü es a hatärukat ritkän alkotjäk, mint peldäiil Dobojnäl, eoczen-kori nummulitos meszkövek. A fliss-komplexus mär- gäkböl, homokkövekböl, meszkövekböl, jäspistartalmü koväs retegekböl es vegül nagy szerpentin-betelepedesekböl all, a melyek olivinos közetekböl, olivinos gabbröböl es szarufeny közetekböl keletkeztek. A boszniai flisst epen e szerpentin-elöfordüläsok kapcsoljäk össze az Apenninek fliss-kepzödmenyeivel es a görögorszägi kretaretegekkel. Mig a juräban nem talältak hasznavehetö äsvänyokat, a flissben kisebb mangän-telepecskek fordülnak elö. Sok helyen talälhatök a szerpentinekben kisebb krömercz-kiväläsok.