Seite - 7 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

7 » A harmadkori periodust csekély teijedelmúleg a Dobojnál és a Mosztárnál kibukkanó eoczén-kori nummulitos meszekben és Herczegovina délnyugati részén egyetlen keskeny, hosszú vonúlatban mutatták ki. Az ó-harmadkori (palaeogén) képzódményeknél sokkal fontosabbak az új-harmadkoriak (neogén) különösen Boszniában, kevésbbé Herczegovinában, és pedig mind nagy kiterjedésôknél fogva, mind gyakorlati szempontból is. Ezek részint tengeri, részint édesvízi lerakódások ; de a félig sós víziek sem A Száva melléke Boszna-Bródnál. hiányzanak. A tengeri neogént eddigélé Boszniának csupán éjszaki és éjszak- nyugati részében ismerik; egy vonúlata Kostajnicától a gradiskai síkságig húzódik, egy másik Derventtól nyugatra a Száva mellékén bukkan eló és keskeny csík alakjában délkelet felé a Spreía vôlgyéig nyomozható. Kisebb, szigetszerú elófordúlásait nem tekintve, egy-egy nagyobb részlete Gradaíacnál, meg Dolnja- és Gornja-Tuzla közt található; az utóbbit k'ósó- tartalma teszi igen fontossá. A tengeri neogén lerakódások sorozatában eddigelé a mediterrán-, a szármata- és a kongéria-kor képzódményei vannak kimutatva.