Seite - 8 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

8 Nagyobb elterjedésúek a neogén-kor édesvízí képzódményei, a melyek azért nagy fontosságúak, mert a két tartománynak roppant mennyiségú k'ôszén- kincseit foglalják magukban. Ezek részben hosszú és széles vonúlatokban jelennek meg, így Prjedortól Banjalukán át Kotor-Varoson túlig, az alsó Vrbas-völgy síkságától Tesanjig, Derventtôl keletre a Száva felé, a Majevica éjszaki részén Srebreniktól Zvornikig. Boszniában és Herczegovinában ezek a képzôdmények számos, helyenként igen nagy medenczét töltenek be. A diluvium korába sorozható képzôdmények a hegységekbe magasan folteijednek, így a Vrbas felsó vidékén, a Lasva kózépfolyása mellett és a Fojnica patak vôlgyében. Valaha sok arany volt bennök s a rómaiak idejében, de még késôbb is mosták belölök a nemes fémet. A Száva felé terjedó lapályokon, így különösen a Posavinában, hatalmas alluviális tömegek terúl- nek el, mint a nagyobb folyók vólgytágúlataiban is mindenütt. A jelenkori képzôdmények között a mésztufák emlitendôk, a melyek Jajca és Jezero között a plivai fôlséges folyóvízi terraszokat alkották. Kitôrésbeli k'ôzetekben , és pedig a legkillônbôzôbb korúakban, nines hiány az országban. A gránitokat már említettük. A palaeozói terúlet számos pontján kvarez-porfirok, dioritok és porfiritok bukkannak eló. Ugyanebbôl a képzódményból tört ki a srebrenicai nagy eruptiv-tömzs, mely azonban alkalmasint harmadkori eredetú. Ebben ezüsttartalmú ólomfény található, a mely et már a rómaiak idejében erósen bányásztak. A triászból a Rámának a Narentába torkollásánál egy érdekes diorit-tömzs bukkan fol. Ezekhez járúl- nak még a magláji trachit-kúp és a doboji várhegy andezit-kúpja, mint különösen feltúnó képzôdmények. A két tartomány tektonikai alkotása bonyolódott természetú s eddigelé még épenséggel nines kimeritôleg földeritve. Ejszaknyugati Boszniában a hegységek csapása általában véve, valamennyi képzódményt beleértve, éjszak- nyugat-délkeleti irányú ; míg ellenben a délkeleti rész hegységei csaknem merólegesen szögellenek amazokra. A gyúródések és messze kiterjedô tôrések bizonyára már a legrégibb lerakódások képzôdése idejében mentek végbe és az ó-harmadkor idejéig tartottak. E hosszú periodus alatt Boszniát és Hercze- govinát tenger borította. A neogén-kori édesvízi lerakódások képzódésének ideje még nines pontosan megállapítva, de abban az idôben Bosznia és Hercze- govina, vagy legalább legnagyobb része már bizonyára kiemelkedett a tenger- bôl. A gyúródések azonban a neogén-korral még nem végzódtek be, mert még ezeket a képzódményeket is sok helyen folállogatták és megzavarták.