Seite - 10 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

io szantöföldekre, rétekre és kertekrc, ¿8 szàzalék erdôségekre, 10 szàzalék pedig legelôkre és tcrméketlen földekre. Lényegesen mâsként alakiil a kép a vizvâlasztôn tul : Herezegovinâ- bati a konjicai jârâs kivételével, Boszniâban pedig a livnöi, zupanjaci és glamofi jârâsok, valamint a kupresi aljârâs teruletén a szântôfôldek és rétek âllomânya csak 17 szàzalék, az erdôségeké pedig 37 szàzalék. Ezeken a vidékeken mâr a karszt sajâtos bélyege van. Ez a jelenség a vizvälasztötöl keletre is el van ugyan terjedve, de a foldmivelésre nézve mâr nem oly ellenséges alakokban, mint a nyugati oldalon. Itt mindenek elôtt a karsztra nézve oly szerfölött jellemzö fölszini alakzatok, a kôrûlsânczolt vakvölgyek: a teknôszerû bemélyedések (poljék) és a tôlcsérszeru behorpadâsok (dolinâk) rendkivul szâmosak. A sziklâs lejtôkrôl hiânyzik a folytonos televénytakarô és pedig annal inkâbb, mennél tovâbb haladunk a hegység éjszaki részétôl a déli része felé. Itt a nôvényzet csupân a karsztos kôzetek szâmtalan szakadékait és repedéseit betöltö durva agyagban tud gyökeret verni. Nagyobb kiterjedésû termékeny talaj ennélfogva csupân az ûledékképzés, vagy a lemosâsok ûtjân összehordott anyagokböl keletkezhetik a karsztos völgyek fenekén. A mivelhetô teruletek oly igen becsesek, hogy a vörös agyagnak a karszt i völgykatlanok fenekén ôsszegyûlt ûledékeit, még ha csupân nehâny négyszôg- méter terjedelmûek is, drâga joszâgul ôrzik és kôfalakkal keritik be ; tovâbbâ, hogy a hol a karsztos lejtökön a vörös agyag bôvebben gydlekezett össze, a kôzetet gyakran robbantâs utjân tâvolitjâk el s a megmaradt termékeny talajt terraszozâssal egyengetik el. A karszt vidéken ez oâzok rendkivûli termékenységgel fizetik vissza a râjok forditott fâradsâgot. A sziklâs karszt- lejtôk e vörös agyag nagy termôerejének köszönhetik, hogy nem vâlnak teljesen meddôkké, és hogy kellô gondozâssal a régi idôk barbâr legelô- és erdôkezelése kôvetkeztében elpusztult erdôtenyészet szâmâra is visszahödithatök. Éghajlat. — Azon a teriileten, mely a Szâvâtôl lassanként a vizvàlasztô gerinczének 2.000 métert meghaladö magassâgaig emelkedik és azutân délre az Adriai tenger felé hirtelen hanyatlik alâ, viszonylag csekély, mindössze két szélességi foknyi téren nagy éghajlati ellentétck fordiilnak elô. Bosznia tele nagyon szigorû. Szerajevöban (540 méter), melyet a bosnyâk hegy- vidék közepes magassâgû hclyei képviselôjeul lehet tekinteni, januârius hönap kôzéphômérséklete —l.g fok.* Rendkivûli hideg napokon a hômérô — 27 fokig sülyed; mig ellenben Bécsben, mely 4 szélességi fokkal éjszakibb * Minden hômérsiklet Celsius-fokokban van kifejezve.