Seite - 12 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

mennyiségéból 53, illetóleg 43, 30 és 37 erós és havas napon. A havazás még májusban sem ritkaság. Jóval tóbb az esózés Herczegovinában. A mennyiség ott is a magasság nóvekedtével és a tengerparttól való távolság szerint emelkedik. Magán a tengerparton, 43. és 45. szélességi fokok kózott, 70—100 centiméternyi áz évi esózés; Mosztárban már 112 centiméter, a tartomány magasabl) fekvésú részein 182 centiméterig emelkedik. Legtóbb az esózés ószszel, az évi ósszeg 32 százaléka. A nyár nagy szárazságán kivúl, mikor csak 13 százalék esó esik, e tekintetben is tapasztalható e vidéknek a tengerparttal való kapcsolata. Az esós napok évi Osszege (106) jóval csekélyebb, mint Boszniában; nyáron, külónósen a mélyebb fekvésú helyeken és ha csupán az igazán bó esóket veszszük tekintetbe, a minimumra (4—6 napra) csókken. Gazdasági tekintetból ebben van Herczegovinának egyik legnagyobb éghajlati ámyék- oldala. A bóra hatása kóvetkeztében nyáron a levegó kevés nedvességet tartalmaz (Mosztárban 56 százalék); a nagy melegek kiszárítják a foldet és síettetik az elpárolgást. A nóvénytenyészet eped a nedvesség után, melyet a természet megtagad tóle. Ezeknél fogva, mint a Foldkózitenger déli part- vidékein mindenütt, Herczegovinában is rendkivúl hálás tere kinálkozik a mesterséges óntózésnek, mely nagyon bujává teheti a tenyészetet. E tenyészet folé a délvidék derúlt sótét kék ege borúl. Míg az osztrák tartományok éjszakibb tájain novemberben és deczemberben az égboltozatnak 70—80 százalékát felhó borítja: Herczegovinában csak 48 százalék a borúlás, és mikor az említett tájakon a legderúltebb hónapokban az égnek még 45—50 századrésze felleges, Herczegovinában a felhózet csak vagy 22 századrésznyi. Az ország belseje felé nóvekszik ugyan (Szerajevóban az évi kózép 55 százalék), de az éjszaki tájakhoz képest nagyon elmarad, kivált nyáron (38 százalék). Az utas, a ki elól a felhófátyol az Alpeseket oly gyakran elrejti és a kinek útazási órómeit a gyakori esós napok annyira megkeserítik, nyáron biztosan számíthat rá, hogy a déli természet és a bosnvák hegységek szép- ségeit a legderúltebb verófényben szemlélheti. Vizek. — A Bosznián éjszaknyugatról délkelet felé keresztúl húzódó hatalmas hegység egyszersmind ennek a terúletnek fó vízválasztója is, mely annál felótlóbb, mivel a rajta innen és túl levó vizek igen lényegesen elütnek egymástól. A Száva zavaros hullámai, melyek Jasenovactól lefelé széles szalag- ban (190 és 500 méter) Bosznia éjszaki határát szegélyezik, az éjszaki és a keleti lejtók ósszes folyóit magukba fogadva ómlenek a Dunába.