Seite - 13 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

13 E folyók közt elsô a Bosznia nyugati határán, de még horvát terúleten Suvaja kozelében hatalmas karszti forrásokból fakadó Una, mely, miután legnagyobb mellékfolyója, a Sana, Novinál beleömlött, 218 kilométer hosszú kanyargás után, 190 meter széles víztúkórrel Jasenovacnál a Szávába szakad. A két folyónak különben egyenletes esését helyenkéat egycs tufa-lerakódások szakítják meg, melyekröl gyönyöru zuhatagokkal omlanak alá. Másik nagyobb mellékfolyója a Szávának a Vrbas. Forrásai épen a fó vízválasztó gerinczén fakadnak Gornji-Vakufon felúl. Csaknem egészen a délvonal irányában fut s 253 kilométer hosszú útat téve siet a Szávába. A Vrbas mellékvizei között Boszniai kôzéphegység Jajca és Travnik között. tájképi szépségeinél fogva különösen a Pliva túnik ki, mely szintén karszti víztorkokból ered. A Jezcro és Jajca közötti tufa-lerakódások gátján keletkezó vízesései még nagyobbak, mint az Una és a Sana zuhatagai s Jajcánál korúl- belúl 30 méternyiek. S minthogy a folyó kimosó ereje e tufagátakat részben már keresztúl törte, vize 20 méter magasból, hatalmas eséssel zuhan le a Vrbas medrébe. A Pliva Jajcán fólúl festói szikláktól környezett, két négyszógkilo- méter nagyságú hegyi tóvá szélesedik ki (Plivsko Jezero), mely a megszállott tartományokban az egyetlen nagyobb tó. Banjalukán felúl a Vrbas addig nagyszerú sziklaszorosoktól közrefogott szúk vôlgyébôl egyszerre a síkságra bukkan ki, a hegyi folyókat jellemzó esését elveszti és Klasnicén alúl lomhán tova kígyódzva víztomegét a Szávának adja át.