Seite - 15 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

15 jában a karszti völgyek feneke kôzelében és az ú. n. poljékban bukkannak ismét fölszinre. Különösen számosak és bô vizúek ezek tavaszszal és öszszel, mikor a fold alatti gyülemlö helyek megtelnek és a térszínt a subtropusi esózések elárasztják. Ilyenkor a karszti folyók medrei nehány nap alatt hirtelen csordúltig megtelnek és a nagy terjedelmú poljékból is sokat eláraszt a víz. Virágzó rétek és szántófoldek helyét hónapokon át tó foglalja el, melynek elapadása attól függ, hogy a fold alatti sziklahasadékok („ponoru-ok) mennyi -vizet tudnak elnyelni, mert a víz csupán azokon tud lefolyni. A vízválasztótól A Popovopolje Zavalánál. nyugatra esö bosnyák és herczegovinai karszt-terúleten 49 polje van, melyeknek összes terúlete 1.573 négyszôgkilométer. Ezek közül 17 polje (957 négyszôg- kilométer terúlettel) idöszakos elárasztásnak van ki téve. A Karszt tektonikai rendellcnességei kihatnak a vizek folyására is. A zárt katlanvölgyek és medenczék peremén nagy, a kimosásoktól kitágított szikla- hasadékok és üregek nyelik el a viztömegeket, hogy odább rövidebb, vagy hosszabb fold alatti futás után, olykor sokkal mélyebb színtájakban ismét a fölszinre bocsássák. E megszakadások nem ritkán ismétlôdnek és a külön- bözö terûletek vízrajzi kapcsolatát csak hozzávetoleg engedik folismerni. Herczegovinában csupán egyetlen egy folyó, a 233 kilométer hosszú Noventa fut mindenütt nyílt mederben a tengerig. Forrása a fliss-komplexusok-