Seite - 16 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

16 ban, a Cemernoplaninában fakad; felsó folyásában és Jablanicáig a triász meszekból és a werfeni rétegekból eredó, rendes kiképzódésú mellékágak táplál- ják, a melyek kózúl legfontosabbak a jobbról beléOmló Neretvica és Ráma patákok; Jablanicán alúl azután tiszta karszt terúletre lép. Itt vizének bóségét cgy részt hatalmas források gyarapítják, a melyek azonban tobbnyire csak idószakos folyásúak s a vólgy fenekéhez kózeli lejtókból fakadnak; más részt olyan mellékfolyók novelik, a melyeket eredetókre és lefolyásukra nézve már a karszti folyók sajátosságai jellemeznek. Emezek kozúl külónósen említendók: a jobbparton a Trebiiat , melyet csak alsó folyásában neveznek így, míg kozépfolyásában Mlade és Tihaljina a neve. A Tihaljina hatalmas karszti forrás alakjában loo méterrel mélyebben ered, mint a 92 négyszógkilométernyi terjedelmú imotskii nagy medenczének tóle csak két kilométernyivel éjsza- kabbra emelkedó párkánya. Az esózések idószakában a Tihaljina eme nagy medencze 60 négyszógkilométernyi tükrúvé gyGlemló tavánák ponorokon át való lefolyása, ellenben nyáron csupán folytatása a medenczén átfolyó Vrlika pataknak, melynek felsó folyásában Suhaja, a Posusje-poljéban levó forrás- vidékén pedig Ricina a neve. A Tihaljina folyó egész hoszsza a Ricina forrásaitól kezdve a Narentába való torkollásáig 115 kilométer, szélessége Ljubuskinál 55 méter. Bal felól a Buna Blagajnál, Mosztár kozelében, festói sziklabarlangból tór eló s nyílt mederben csak kilenczedfél kilométer útat téve, Buna falunál 11 o méter szélességgel ómlik a Narentába. Herczegovinában a Narentán kivúl a Trebinjlica alkotja a második zárt vízrajzi terúletet és pedig legnagyobbrészt fold alatti, éjszakról dél felé irányúló folyással. A fó vízválasztó gerinczeiról és felsó vólgyeiból a montenegrói határhoz kozel fekvó Gackopolje tóbb nagyobb patak és forrás vizét gyújti óssze, melyek a Música folyóvá egyesúlve, 38 kilométer felszíni folyás után a polje dél i párkányán nyíló ponorokban túnnek el. A Trebinjíicának 2 8 kilométerrel délebbre és 600 méterrel mélyebben fekvó forrásánál való újra elótünéseig a mellék- erektól meggyarapított fold alatti áradat csak két kis darabon bukkan ki a folszínre a Crnica- és a Fatnica-medenczében, mind a kettót elárasztva, az utóbbit 29 méter magasságig is. A Trebinjíica, mely már a forrásától kezdve 40—60 méter széles, alacsony vízállás idején 45 kilométernyi hosszú folyása után elhagyja folszíni medrét és Drazindón alúl a folyó párkányán nyíló ponorokban túnik el, hogy azután Raguza kózelében, alkalmasint az Ombla-forrás képében érje el a tengert. Nagy vízállások idején azonban megtólti a katlanvólgy további foly-