Seite - 18 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

18 v Dalmácziában fekvó Cetina-vólgyón át jutnak a tengerbe. A kupresi fensík egy része a Malovánnál, Suicán folúl, ponorokba ómló Miljac pataknál fogva a két kilométernyivel nyugatra s 150 méterrel mélyebbre esó, Strzanj romnál egy sziklatorokból kibukkanó Suicát táplálja, mely ismét fold alatti csatornákon át a 140 méterrel mélyebb, 53 négyszógkilométer terúletú Buskoblatóba jut, azt novembertól júliusig elárasztja, azután ugyanolyan V 0 útakon a Cetinába folyik. A kóvetkezó, vízrajzilag kapcsolatos terúleteknek : a Glamoípoljénak és a Livnopoljénak egyáltalában nines egységes levezetó csatornájuk. Ezek az egyenként 45 kilométer hosszaságú poljék a hegylánczok csapásával párvona- losan és kózéjük bemélyedve fekszenek. A vizek folyása a hegységek hosszanti irányára merólegesen és pedig éjszakkeletról délnyugat felé halad; mennyi- ségók az esózések idószakában annyira megszaporodik, hogy ebben az idóbea és a lecsapoló munkák megkezdése elótt már az egész Livanjskopoljét egyetlen 295 négyszógkilométernyi terjedelmú tóvá változtatta. Három fó ponton (a íaiéi, íaprazlijei és kazancii ponor-csoportokban) a vizek benyomúl- v nak a hegység gyomrába és a Cetina-vólgyben lépnek ki ismét a folszínre. A karszt vízrajzi jelenségei titokzatosak és nagyon érdekesck, de károsak az ember mezei munkájára, kinek nyáron nagy vízhiánynyal, ószszel és tavaszszal pedig igen gyakran a poljékból kiózónló áradásokkal kell küzdenie. Kozlekedési vonalak. — Bosznia és Herczegovina folyói, mint vízi útak, igen csekély szolgálatot tesznek. Egyedúl a Drinát lehetett nagy múszaki akadályok legyózésével olyan állapotba juttatni, hogy rajta Rafától folfelé Zvornikig kisebb gózhajók járhassanak. A folyók vôlgyeiben azonban szárazfoldi útak számára nyitva van az ország belseje a monarchia határai felé. A Száva melletti Bródtól egy kis vízválasztón át, továbbá Kotorskótól kezdve a Boszna fó vôlgyében halad az egyúttal vaspályának és országútnak használt fó útvonal Szerajevo felé. Itt végzódik a vaspálya. Az országút elhagyja a Boszna vólgyét s PraCán, Gorazdán és Cajnicán át a legvégsó elóre tolt katonai órségig, a novi-bazári (voltakép plevljei) szandsákban levó Plevljébe megy. Fólfelé a Vrbas menti lapályon egy másik országút fut keresztúl Gradis- kától Banjalukáig. E városon felúl Jajcaig áthatol a természeti szépségekben és építési nehézségekben egyaránt rendkivúl gazdag, 60 kilométernyi hosszú Vrbas-szorúlaton, azután a folyó partjain haladva a vízválasztó tôvében levó