Seite - 20 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

Gornji-Vakufig visz, odább átvonúl a vízválasztónak Makljen nevú nyergén (1.148 meter) s orinan a Ráma vólgyén át a Narenta vólgyébe vezet. A Drina mentén Zvornikon át halad egy országút Fakoviéig, a hol meg- szakad s várja folvtatását a folyó szorúlatain keresztúl Visegrad és Gorazda városokig. Egyelóre Drinaíánál ágazik ki belóle egy ósszekotó vonal, mely Vlasenicánál fólemelkedik a Romanja-planina magas fensíkra (1.250 méter) és Pod-Romanjánál szétágazva, egy részt Szerajevóba, más részt Rogaticán v és a SemeC-planinán (1.285 méter) át Visegradra visz. Bosznia nyugati részének fó kózlekedési vonalai szintén a folyóvólgyekben haladnak: az Una vólgyében a Dubicán, Kostajnicán, Novin és Kmpán át Biháesra; a Sana vólgyében pedig a Novitól Prijedoron át Kljuéra vezetó út. Ugyancsak az Una és a Sana mentén halad a Doberlinnél bosnyák terúletre átlépó, Zágrábtól Banjalukáig fut<5 vasút. Herczegovinának egyetlen szabályosan kiképzódótt fó vólgyében, a Narenta-vólgyben nyílik út Szerajevo elótt a fó vízválasztónak Iván-nyergén (961 méter) és Mosztáron át a tengerhez. Ez útvonal nagy fontosságának megfelelóen fut az országúttal párvonalosan a vaspálya is. A tenger felé menó második ósszekotó út Travnik-Bugojnón, Kupres fensíkján (Velika Vrata 1.374 méter) és Livnón át vezet a tengerpartra. Ez az út az általa átfutott karszt vidéken sehol sem talál kiépítését meg- kónnyító vülgyfeneket s ennélfogva a bosnyák magas hegység és a dalmata parti hegység (Prolog 1.173 méter) párvonalas lánczain kell átkapaszkodnia. Ezen a vonalon is ki van már építve a vasút Bugojnóig s a Vrbas-vólgyben egy szárnyvonala Jajca felé ágazik el. Ugyanilyen akadályok górdúlnek a Mosztárból Nevesinjén (Grebak-nyereg 1.091 méter), Gackón (960 méter), Bileken és Trebinjén át Raguzába vezetó út elé, nemkülonben Boszniának Dalmácziával való legéjszakibb ósszekóttetése, valamint a Petrovactól a Crljevicán (1.042 méter), Dolnji-Unacon, Grahovón és a Stoziste-nyergen (954 méter) át Kninbe vezetó út elé is. Az elsorolt fó- és mellékvonalakon mindóssze 830 kilométer vasút (ebból 721 kilométer 76 centiméter sinkózú) és 3.857 kilométer országút szeldeli az országot. A Banjaluka és Doberlin kózótti rendes vágányú vasútat kivéve, a tóbbi mind az osztrák-magyar kormányzás hatósága alatt keletkezett.