Seite - 30 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

30 poszdta csengö szava, telen pedig hozzá szegödik egy ritka vendég, a barkós nádi-poszáta (Acrocephalus melanopogon Temm.). A partszéleken és a parti lejtökön számos fürj és erdei szalonka telel s a tenger közel voltát hirdcti az ezüstös sirály, mely gyakran halászgat itt. A gerincztelen állatok Boszniában és Herczegovinában általában kozép- európaiak, csak Herczegovina déli és nyugati részeibcn (korúlbelúl a Drezni- cától lefelé) találni mediterrán formákat. Herczegovina nyugati részének majdnem olyan az állatvilága, mint Dalmácziának; tengerparti alakok vannak a herczegovinai partvidékcn Ncum és Castelnuovo mellett. Déli Boszniára nézve számos faj, nevezetesen sok rovar, százlábú és pincze-rák itt-honos (endemikus), vagyis egyedúl ennek a vidéknek sajátja. Különösen déli Boszniának és Herczegovinának havasi régiói rendkivúl gazdagok honi fajokban, melyek az Alpesek állataitól nagyon különböznek. A fold alatti állatvilág a maga alakjaival Bosznia éjszaknyugati részén a horvát karszt állatvilágához csatlakozik, ellenben Bosznia déli részét egészen sajátos és nagy számú, nem rég fölfedezett vak faj és közöttök több új génusz jellemzi. Déli és nyugati Herczegovinának barlangi állatai hasonlóképen egészen saját- szerúek, és különösen a vak százlábúak (Myriopoda) és a vak pincze-rákok (Isopoda) fajbeli gazdagságukkal igen feltúnóen határoltak. Bosznia és Herczegovina állatvilágában négy zónát különböztethetönk meg: 1. Az éjszakit (Boszniának éjszaki és kOzépsó része); a délit (Bosznia déli és Herczegovina éjszaki és keleti része); 3. a karszt-vidékit (Bosznia nyugati és Herczegovinának egyes éjszaknyugati részei); 4. a mediterrán (földközi tenger-) parti zónát (Herczegovina déli és nyugati része.) A rajzban bemutatott Tryxalis nasuta sáskaféle pl. a karszt-vidéki állatvilágra jellemzó; a Char axes Jasius lepke, a Behstoma óriás vízi poloska és a Palpares libelluloides hangyász szitakotó pedig a mediterrán állat- világra; a Saturnia Caecigenia és a Spilosorna placida lepkék ellenben, mint határozottan balkáni formák, átmenetek a balkáni állatvilágba. A novMyvilág, — Csak egy pillantást kell vetnünk e terület hegyrajzi állapotaira, és megértjük, hogy itt a különbözö novények találkozására és ez úton "az állatvilág nagy gazdagságának kifejlódésére igen kedvezó foltételek vannak. A Dinári Alpesek, melyek az ország nagy részét ellepik, kapcsolatot létesítenek egyrészt az Alpesek kózépeurópai lánczával, másrészt a Balkánnal és a görögorszägi magas hegységgel. Ez által a kozépeurópai számos alpesi