Seite - 32 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

32 typushoz balkáni és görög typusok is járúlnak. Az országnak a szlavoniai alfold felé lépcsôzetesen aláereszkedó éjszaki és éjszakkeleti része, valamint az Una, a Vrbas, a Boszna és a Drina folyónak alsó folyásában kiszélesedô völgye elegendô tért nyit a balti-kôzépeurôpai és a pannóniai-pontusi nôvényzet benyúlásának. A Neumnak, Kleknek és a Sutorinának a tenger mellett fekvó terúlete, a Narenta also folyásának vidéke, valamint egyes, Dalmácziával határos részek a mediterrán nôvényzethez tartoznak. Azonkivûl c tartomá- nyokban, kivált a havasi régióban kiválóan honi elemek is tûnnek fol. A balti-kozépeurópai nôvényzet képviseltii, Hcrczegovinának karsztos részei kivételével, az egész terúleten elófordúlnak s kivált a nedvesebb helyeket lakják ; a szálas erdót, az árnyékos bokrokat, a nedves réteket és a folyó víz kôrnyékét általában kcdvelik és a havasalji (subalpin) régión túl, egészen a havasi régióig följutnak. Nagyobb zárt terúletek, a hol ók az uralkodók, Boszniának palás teriiletei, mint pl. Fojnica és Kupres kerûlet. A hol összefüggö mész- terúleten kisebb pala-foltok vannak, e foltokat is kivált a balti nôvényzet képviselói lakják. Hadd említsük fol e nôvényzet képviselôiûl a kôvetkezôket : TroUius europaeus, Caltha palustris, Actaea spicata, Parnassia palustris, Malva borealis, Impatiens noli tangere, Oxalis acetosella, Epilobium palustre, Chrysosplenium alternifolium, Succisa pratensis, Cirsiu?n palustre, Calluna vulgaris, Vaccinium Vitis Idaea, Myrtillus uliginosas, Piróla uniflora, G entiana pneumonanthe, Paris quadrifolia, Juncus fili/ormis, Seirpu s acicularis, Carex canescens, Nardus stricta, Onoclea struthiopteris, Blechnutn spicant, Lycopodium clavatum és Lycopodium selago. A pannóniai-pontusi nôvényzet az, mely Bosznia és Herczegovina nôvény- életének a legfobb vonását adja. A gyér bozótost, a kopár, köves lejtöket, a száraz réteket és erdôket, valamint a sovány fensíkokat súrún lepi el. Erdó- képzôdésében, a mint legtipikusabban Bosznia éjszaknyugati szôgletében, a kazini kerúletben van kifejlôdve, a lombhullató tölgyek alkotta alap-állomány közepett jóféle gesztenye, dió/a-, ezüstös hárs, tovább délre viragos kbris és keleti gyertyán/a (Carpinus duinensis) él esoportosan ; sót a diófa, a jóféle gesztenye és a keleti gyertyánfa Boszniának éjszaki és éjszakkeleti részében, valamint Herczegovinában (Srebrenica, Konjica, Podhum, stb.) összefüggö állományokban is elófordúl. A fekete fenyü alkotta erdóség Herczegovinában a századokig tartó elkarsztosodás elótt a magasabb vidékekre húzódott ; Boszniában itt-ott található. A jellemzó nôvénytypusok közul említsük meg a kôvetkezôket : Helleborus odor us, Nasturtium austriacum, Cerastiuvi