Seite - 35 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

Senecio bosniaca, Gentiana symphyandra, Stachys Sendtneri, Orchis bosniaca, Aceras calcarata és a Crocus Vilmae, csak a havasi régióban jelenik meg jellemzóleg. A magas hegyek havasi régiójának legszebb ékességei a kóvetkezók: Aquilegia din arica, Aconitum bosniacum, Veronica prenja, Euphrasia dinarica, Rhinanthus dinaricus, Scrophularia bosniaca, Dianthns Freyjiii, Polygala prenja, ^Wa prenja, Gentiana dinarica, Saxi/raga prenja, TSrpe fenyu (Pinus montana) 1.600 mlter magasságban. Saxi/raga Blavii, Pedicularis bosniaca, Pedicularis scardica, Campanilla hercegovinica, Gnaphalirnn Pichleri, Crepis dinarica, Leucanthemum chloro- ticum, Oxytropis prenja, Oxytropis dinarica, Plantago rerú/ormis, neveze- tesen pedig a Pinus leucodermis és a Picea omorica. A bosznia-herczegovinai magas hegyek leginkább krétakori, vagy triász- kori mészból állanak, mely utóbbi a legmagasabb tarajokon dolomitos termé- szetú. Az andezit (Volujak-hegység) és a pala (Zec, Vranica) csak ritka helyt geologiai substratum. A fanóvés határán alúl a tenyészeti óvet rendesen bükk és fenyú alkotja; ritkábban kerúl bele a tenyészet határán, kivált Déli Boszniában és Herczego- 5*