Seite - 41 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

41 a táj, îTielyen répa- és tengeriföldek közt kanyarog a fúzfáktól szegélyezett Boszna; csupán szelid domblánczok és lejtók hirdetik a távolabbi festóibb hegyvidéket. Végre egy várral koronázott sziklakúp túnik elénk. Ez Doboj , melynek daczosan alátekintó eróssége kóré oltalmat keresóen simúlnak a városka házai. Védte is ôket, az útat az ellenség elól elzárva, a legújabb idókig, mint a boszniai hadjáratban elesettek vas emlékoszlopa hirdeti. Ma már csak szép tájrészlet Doboj. és jó kilátó hely, öreges békeszerctcttel szcmlélvc a lábánál halmokba rakva álló szenct, répát, dongafát s más mindenféle hasznos árút, a mit az ország vásútjai e góczpontjukra összehordanak. E vasútak egyike a Boszna hosszú hídján át keletról, a tuzlai iparúzó kcrúletból érkezik, a magaslatok között lesietó Spreía folyócska mentén, mely itt szakad a Bosznába, valamivel távolabb pedig az Usora-völgy erdci vasútja csatlakozik a fóvonalhoz Usora állomásnál. Ma már egycdúl ez a név tartja fönn a magyar-horvát királyok hajdani usorai (ozorai) bánságának cmlékét. Usorában nagy czukorgyár van ; ez dolgozza föl ncmcsak Dobojnak és kôrnyékének, hanem az cgész Posavina mívclhetó részének is répatermését, ti