Seite - 42 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

/ 42 A Boszna mentén egyenest az ország szivébc vezetó útnak mindenkor nagy hadászati fontossága volt. Már a tórók uralom idején is ez volt az ország fó hadi útja. De minthogy a keletiek jobban szeretik az útakat messzire ellátó magaslatokon, mínt a tobbfélekép veszedelmes vólgyek alján építeni, másrészt mivel a foldalakúlat nehézségeivel nem igen tudtak megbirkózni, régebben az út Usoránál nyugatnak fordúlt s csak hosszabb kerúló után, Tesanjon fólúl tért vissza ismét a Bosznához. Tr bu kirkl néhány hegy már a Bosznáig nyomúl eló, egy sziklakaput v alkotva, mely kórúl nagy csapatokban rópkódnek a károgó csókák. A Sahin- kamen (Sólyomkó) sólymait a sziklapárkányokról már rég elriasztotta a góz- kocsi düborgése, s ma már csak a hatalmas fakó-keselyú, a Balkánnak e jellemzó ragadozómadara gurnyaszt a tetókón. A sebes folyású Boszna túlsó partján, szépen tagolt meredek hegyoldalak sótétló hátterére gyónyOrúen rajzolódik le Maglaj kidomborodó képe. A folyó partján mélabús mohamedán temetó (mezarluk) kózepéból emelkedik a Kursumli-mecset kecses kupolája, melyet mekkai zarándokok is gyakran látogatnak. A keleties szabású ház- csoportok festói rendetlenségben szórvák szét a zóld lejtókón. Az ódon faházak tómkelegéból végre kibontakozva, a folyó partján egy súrún belombosodott hegyfok emelkedik, melyen egy régi vár áll kúszó nóvényekkel befutva, s mind magasbra nó kórótte fa és bozót. Kik emelték, kik küzdtek érte s kik bírták és vesztették el, — neveiket elhordta a keleti feledékenység szele, mely lassan bontogatva rópked falai korúl. A Boszna vólgye, melyben a folyó hirtelen kanyarúlatainál mindúntalan más-más tájkép tárúl elénk s város után város, várkastély után várkastély kóvetkezik, egészben véve kényelmes és csinos mindennapi útvonal azokhoz képest, a melyek a tartomány belsejében húzódnak. Az erdós Bosznia ez elsó folyója mentén erdó sincs. Hogy minden várost, minden helységet fátlan terúlet kórnyez, az Keleten természetes. A hosszas hadjáratok miatt azonban lassanként az útak mentén is kiirtották az erdót, az új nóvésú sarjat pedig leették a legelészó marhák. Fónn azonban, a vólgymclléki hegyek tetején hirtelen megváltozik a táj képe : erdó erdót ér vég és határ nélkül. A mi lent a Boszna vólgyében tiszta képtelenségnek látszik: itt fónt egyszerre megérti az ember, hogy Bosznia az ó ótvenegy százaléknyi erdóségével Finnország mellett leggazdagabb erdós terúlcte Európának. A Bosznától nyugatra a Vrbasig terjedó nagyon hegyes- vólgyes tájat, a zupa (kerúlet) erdós vidékét már említettük az imént; de elég