Seite - 43 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

43 csak a Maglaj fólótti lejtók tetejére íelmennünk, hogy lássuk, milyen óriási erdó- terúletek hullámzanak kelet felé is: elóbb lombos erdók, majd sotétló fenyvesek. A legszebb tólgyek azonban a Boszna szúk mellékvólgyeiból kerúlnek. Ezekból fóleg a Globarica melletti, mintegy 40 meter magas sziklafalakról fogdossák óssze a maglaji, tesanji és zepCei mohamedán nemesek az itt még ma is divatos kózépkori sólymászathoz a sólymokat. A keleti óserdó-vidéken hosszasan kanyarogva tor eló a hegyek kózúl a Krivaja folyó; az ennek mellékein termett sok fát a torkolatánál álló Vranduk. zavidoviéi nagy fúrészmalom dolgozza fól. Itt egyszerre egész váratlanúl tárúl fól a zepíei róna, melynek savanyú rétségein kígyódzva kanyarog keresztúl a Boszna. E rétségek posványos talaja tózegforma gyógyítóerejíi lápot terem, s a kórnyék lakossága elótt nagy becsben levó savanyúvízforrás is fakad fól belóle. A jobbára mohamedán lakosságú Zepce szabályos, széles útczáival a Boszna folyó partjain épúlt. Mint „dúczból a galambok", kandikálnak eló fehér házai az árnyas kertekból, melyekben ajeles „sr£ika"-alma terem. A magaslatok ismét kózelednek a folyóhoz. A vasút-tóltések hoszszában egész nyáron át egy, csak Boszniában és itt is csupán e vonal mentén honos 6*