Seite - 49 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

49 Szerajevo a tórók hódítás emléke s épen ótszáz esztendós város. Ifjú korát elárúlja egész arczúlata. Házainak tómkelegében régi fák csoportjai állanak, azon erdók utolsó maradváriyai, melyek helyén a tórók kereskedó helység épúlt. A Hadsi-Idris-mahala és a Bjelava-negyed kórhadt szilfái és a délnek nézó dombhátak szelíd-gesztenyései még ama régi idóknek a tanúi. A lejtókón álló városrészek kózótt szántófóldek és rétek terúlnek s dús termésú gyümólcsfák virítanak a házak udvaraiban és eldugott kertjeibeñ. A súrú ház-sorok kózt kanyargó szúk útczákban ellenben, kivéve a számtalan temetót, csak ritkán látni egy-egy fát. Magasb helyról tekintve azonban Szerajevót nyáron üde zóld tenyészet ólében látni, míg hegyein fakó és barna szikla- falakról veródik vissza a délvidéki nap éles világítása. Tavaszszal, mikor a tómérdek szilvafa virágzik, elragadóan szép c város képe; de télen sem kevésbbé érdekes, mert ekkor meg leplezetlenúl tárúl elénk kecses építkezése. A várost hoszszában két egyenlótlen félre szeló Miljacka magas partjaitól majdnem kóralakban emelkednek a házak. A sajátszerú nehéz téglákkal fódótt tetók lépcsózetesen sorakoznak egymás fólé, s alóluk fehéren kandikálnak eló a házak, melyeknek tóbbnyire az udvarra nézó fa-erkélyei és fülkéi tavaszszal és nyáron falombok és szólóindák mógé rejtóznek. A kopár hegyoldalakat csillogó hólepel borítja s a tiszta kék égboltozaton nagy kórívekben kereng a keselyü az európai tórók város fólótt, melynek házai kózúl megannyi karcsú pálmaként emelkedik ki harminczót fehér minaret ezüstcsillogású tetejével. Az egész Balkánon híres szerajevói „száz mecset" azonban nem mese, mert a városnak csakugyan van még ma is kilenczvenkét mecsetje, miután néhány évvel ezelótt négyet túzvész pusztított el, vagy le kellett bontani. Számos mecset azonban csak egyszerú téglafódelú, és csupán alacsony, a házak kózúl jóformán ki sem látszó fa-minaretjók van, a melyek az idó viszontagságaitól már egészen megszürkúltek. v Szerajevo város hét kerúlete kózúl hat szorosan a hetedik, a Carsija, vagyis a kózéppontúl szolgáló kereskedó-negyed kóré csoportosúl, mely a folyó jobb partján fekszik. A város nyugati szélén kezdódó Kosevo-kerúlet az éjszaki magaslatoktól elvált Hum-hegy lábát keríti kórúl s a Kosevo-vólgyben ér véget. Ehhez csatlakoznak a Bjelava és a Kovaéi nevú kerúletek, melyek a „Grad" omladozó falaiig nyúlnak. A Pasinbrdo lejtós oldalán, a „Bakije" nevú, külón álló szikladomb alatt, a legelóbbkeló mohamedán temetó szom- szédságában van a csóndes Felsó-város. A Miljacka komor szakadéka felé fordúlt szirtfalakon és sziklatetón két erósség, az Iíkala nevú régi és a mélyebb 7