Seite - 50 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

50 fekvésû ûj, a Tekoviéka Tabija âll ört. Amazt „fehér"-nek, emezt „sârgâ"-nak is hijjâk. Atellenben a balparton a Hrvatin kerûlet mintegy alsö lépcsôfoka a fôléje emelkedö Draguljac-tetônek, melyen egy hatalmas üj eröd emelkedik, a hovä a „Kapa" kilätöhely elôtt elhaladö Appel-üt vezet. A gyûrût végul a > Trebovié sziklafalaiig fölküszö Bistrik-Cobanija kerûlet zârja be. A hét kerûlet ismét szâzhat alkerûletre, u. n. Bmahalâk"-ra van osztva, melyeknek régi török hivatalos elnevezéseit azonban ma mâr majdnem mind szlâv nevekkel cseréli fol a lakossâg. Ezek az elnevezések sokszor igen jö ütmutatök a vâros tôrténetének kutatâsânâl. Oklevelektôl ugy is hiâba vârnânk folvilâgositâst, mert a szôrnyû tûzvészek, melyek a vârosban gyakran pusztitottak, semmi irott emléket sem engedtek az ütökorra jutni. Hâborûk és a dühöngö pestis, mely néha majdnem az egész lakossâgot kîôlte, szintén hozzâjârùltak a tôrténelmi emlé- kezet eltôrléséhez, a melynek nem is maradt csak egy-két halvâny nyoma. Annyi mégis kétségtelennek lâtszik, hogy az a tâmadâsnak nagyon kitett hely, a hol a „fehér" erôd âll, a legrégibb idôk öta meg volt erösitve. Ott âllhatott hajdan az a „Vrhbosna" nevû vâr, melyet az okiratok „Varbossaniea vagy „Vercbossania" néven gyakran emlegetnek. A hagyomäny szerint Mehmed Fatih 1463-ban, a bosnyâk kirâlysâgot szétzuzô hadjâratâban vette be ezt az erôsséget. Vezéreinek egyike, Kiraj tatâr khân ostromolta meg, — mondja a hagyomâny, — s âllitôlag innen lövette halomra âgyuival Hodidjed a Miljacka-szorosban két öränyival foljebb allô, akkoriban szinte bevehetetlennek tartott vârat, a melynek romjait a „fehér" erôdbôl jöl lâthatni. Valôsâggal pedig ârulâs folytân esett el. Kljuëbôl és Jajcébôl jövet Mehmed Fatih maga foglalta el a vâros mai terûletét, hol a lakossâg, jöllehet kirâlya akkor mâr megöletett, még vitézûl védhette magât, mert a völgykatlan bejâratânâl az oszmânoknak két hadosztâlya veszett el a csatâban. A szultân itt üttetett tâbort seregével és a sajât sâtrait a nagyon v alkalmas fekvésû CurCié-dombon, a mai Kovaéi-negyedben âllittatta fol test- ôrsége kôrnyezetében. Itt maradt több hönapon ât, s minthogy a szelamlikot is a tâborban tartotta meg, minden pénteken teljes katonai pompâval vonûlt a sereg déli âjtatossâgra és csapatszemlére a nagyûr elé annak tâbori „szeraj"-âba. S innen ered a vârosnak ûj neve: Boszna-Szeraj, késôbb Szerajevo (Saraj-vo). A hol a török egyszer a lâbât megveti, ott azonnal meesetet és fûrdôt * v épit. Igy tett a nagy szultân is. A Curëié-Bujeg alatti terûletet jelölte leendô