Seite - 53 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

53 állott a kis egyház, a körötte levó magas falak kózé rejtve egészen az 1879. évi nagy túzvészig, mely a belvárost elhamvasztotta. Körötte csoportosúltak a katholikus lakosság házai, s innen az egész városrésznek „Latinluk", vagyis „a latinok laka" lett a neve. Kétségtelenúl ugyanebböl az idöböl való a görög- keletiek régi arkangyal-temploma is. Ez az érdekes kis egyház, melyet a túz több izben megrongált, erós falak négyszogében mint valami kis erósség áll a Carsija mögött, a hegy- oldalon, s kOréje a papság és az iskola épúletei sorakoznak. Természetes, Spanyol zsidó temetö Szerajevóban. liogy e kozéppont körül, az ú. n. „Varos"-ban emelkedtek a görög-keletiek házai is. A Carsijától tehát nyugatra, valamint a Latin-hídtól lefelé húzódó Galata-, ma Ferencz József-útczában is a keresztény lakosság volt tóbbségben. S a Ferencz József-útczával egyközü másik két nevezetes útcza, a Ferhadija és a Cemalusa felsó részeiben, melyek a Musala-tér kózelében a városliget temetóinél végzódnek, szintén sok keresztény lakóház állott. Ujabban e tájon a spanyol zsidók telepedtek meg nagyobb számban. Ezek körulbelul kétszáz esztendövel ezelött (1685-ben) vándoroltak be s akkor a Ferhadija és a v v Cemalusa elején, a Carsija tószomszédságában egy terjedelmes épúletet, a v „Sziavus pasa daira"-t kapták lakóhelyúl. Ez a zsidóváros („Cifuthana"), melyben egy régi és egy újabb zsinagóga emelkedik, szigorúan el volt zárva,