Seite - 59 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

59 csupa hévviz bugyog elô mindenûtt a savas, kénes talajbôl. A forrâsok fôl- fedezése nem uj keletu, mert rômai idôbôl valô épuletromok tanusitjâk, hogy e gyôgyereju vizeket mâr az ô-korban is meg tudtâk becsulni ; sôt nevezetes neolith leletekbôl kôvetkeztetni lehet, hogy mâr a tôrténelem elôtti idôkben Szerajev6i utczai jelenet. ¡s ismerték. Tudjuk kûlônben, hogy a félig-meddig mondai hirû Vrhbosna kôzépkori székvâros helyét is itt keresték. De akârmi âllott is valaha e helyen, teljesen elpusztûlt az utôbbi fél évezred alatt, s a mai Ilidze a szô szoros értel- mében egészen ûj mûveltségi talajon âlk), minden izében uj és egységes alkotâs. A tartomânynak monarchiânk âltal valô megszâllâsa ôta is elmûlt mâr vagy tizenôt év, mig a tulajdonképeni forrâsra râ bukkantak. Ez csak 1893-ban tôrtént, a mikor tetemes mélységben egy vastag forrâskô-réteg âttôrésekor 8*