Seite - 64 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

64 folyôcska medrei kopâr, fakô sziklafalak kôzti mély ârkok, melyekben hol smaragdzôld, hol kékes szint jàtszva iramlik a hegyi viz. A hol a 400—600 méternyi fûggôleges sziklafalak kissé hâtrâbb hajolnak, ott lombos facsoportok kapaszkodnak meg rajtuk, melyekre font a fensik pârkânyân helyenként tûleveluek kôvetkeznek. A Tara és a Piva torkolata kôzôtti kis zôld hàromszôget egy meredek hegykup zarja be, melynek tetejérôl egy vârrom tekint le a fûrge Drina mentén a bosnyâk foldre. A népnél e romnak Séepangrad a neve, mivel hajdan Szent Szâva hatalmas herczege, Vukiié Istvân, nyaranta gyakran lakott benne. „Itt Qldôgélt sziklakerevetén s nézegetett orszàga felé az ifju Drina mentén." Foia kôrnyékének lakôi még ma is a „herczeg orszâgâ"-hoz, Herczegovinàhoz akarnak tartozni s nem szeretik, ha bosnyâkoknak nevezik ôket. De akârmint tiltakozzék is ellene a kôrnyék lakossâga, azért bizony az egész terûlet, melyen a Drina âtsiet, mégis hatârozottan boszniai erdôvidék. Hatârânâl a montenegrôi és a herczegovinai karszt hirtelen megszakad. Fensikjai egyszerre gômbôlyded, vaskos hegyhâtakkâ és tômôr kupokkâ tagozôdnak. A sûrubb kôzlekedésu ûtvonalak mentén csak mostoha bânâs- môdban részesûlô, ôssze-vissza rongâlt erdô boritja ugyan a foldes lejtôket, de ez is rendkivul kedves ellentét a karszt fakô sivatagaihoz képest. Tôbb helyûtt nagy teruleteket csupa szômôrcze-bokor (sumac) lep el. Ez, meg a sok kis csermely réges-régôta virâgoztatja az itteni bôripart, a melyhez a herczegovinai havasok ezer meg ezer kecske- és birkabôrt szolgâltatnak. A keskeny Gjafer patak, a Drina egyik éjszaki mellékvize mellett fekvô JeleC falucska a fô helye e bôriparnak, mely ma mâr jô részt korszeru eljârâssal dolgozik. A jeleii bôrt az orszâg vârosaiban, leginkàbb Szerajevôban bocs- korokkâ, nyergekké és fegyverszijakkâ dolgozzâk fol. A fegyverek azelôtt leginkàbb Fotd-b6\ kerûltek, mely hârom harczias kerûlet (vilajet) hatârân fekûdvén, hajdanâban a fegyvergyârtâsnak kôszônhette jôllétét. A foiai kések még ma is nagy keletnek ôrvendnek Szerbiâban; a kovâs és egyéb puskâk azonban ma mâr senkinek sem kellenek. Foia kûlônben valaha nevezetes gyapju- és marhavâsârok piacza is volt, a mfg a Ragusa és „O-Szerbia" — igy hfjjâk itt a novibazari szandsâkot — kôzôtti régi kereskedelmi ut a vâltozott kôrûlmények miatt itt félbe nem szakadt. Mai napsâg Foia, „Herczegovina mâsodik vârosa", csôndes magànossâgban tesped gôrôngyôs nagy hegyeinek v ôlében. A Drina és Cehotina vizei àltal széttagolt s egymâstôl jô messze esô részeiben a tâvolsâgokat kilométerekkel lehet szâmitani. A szôlôindàkkal és