Seite - 68 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 68 -
Text der Seite - 68 -
falai még raa is fenyegetóen tekintenek le a szlklás szakadék tetejéról a
termékeny síkra, mely a déli magashegységból eredó Janjina folyócska
torkolata kornyékén elterúl. Samobor tornyai és fóld alatti várbórtónei még
három évtizeddel ezelótt államfogházúl szolgáltak, s csak az erósség meggátol-
hatatlan pusztúlása kényszerité a kormányt annak megszúntetésére. De a
népnél még ma is él a híre, s nem egy helyi szokás gyakorlata miatt még
napjainkban is meg-megélénkúlnek olykor a puszta hely falai. Itt is leginkább
István herczeg nevét kapta fol a hagyomány, ki annyira szerette a Drina
fólvidékét, a Podrinjét, hogy oda építtette végsó nyugvóhelyét is.
Gorazdától kocsin csak néhány órányival lejebb, a Janjina hegyi folyócska
mentén haladva egy sótét vólgykatlanba érünk, a hová félévig be sem tekint
a napsugár. Orókós félhomályban szendereg itt Cajnica, még akkor is, midón
a városkát korúlóleló KovaC-planina tetói aranyos napfényben füródnek. De
ha egyszer a tél e szurdokba bevette magát, ugyancsak nehezen tágít belóle.
Ezért a város nevét az ó-szláv cajati (bevárni) szótól származtatják, hogy
t. i. várhat, a míg kitavaszodik.
Az itteni híres csodatévó kép is egy pinczeszerú sótét helyiségben vesz-
tegelt sokáig, míg újabban egy messzire ellátszó, tizennyolcz kupolás egyházat
nem építettek számára. E búcsújáró-helyre évenként ezer meg ezer „búval,
bajjal megrakott" zarándokol, a minó minden felekezetú és állású kózótt elég
találkozik. A két nagy Mária-ünnepen (Mala -és Velika Gospojina) seregestól
tódúl ide a nép az ország minden részéból. S keresztények és mohamedánok
egyaránt keresnek vigasztalást és segítséget a csodatévó képnél, mely drága
ezüst keretéból nagy komoly szemekkel tekint le az ájtatoskodók sokaságára.
Se szeri, se száma a csodáknak, melyeket a hívóknél e szentkép mível, s ha
a népet nyavalya, inség vagy háborvi veszedelme szorongatja, kónyek csillan-
r V
nak meg Mária szemeiben. Igy híresztelik. Gondosan órzi is a képet Cajnica
minden lakója, s midón 1868-ban az az álhír kelt szárnyra, hogy a Prepolje
melletti régi Banja kolostort, a honnan a csodatévó kép származik, helyreállítják
és a képet megint oda viszik vissza, a cajnicai mohamedánok készek valának
érte fegyvert ragadni. Banja elpusztítója, Sokolovié Szinán bég emlékezetét
órzi a Mária-templom kozelében, a Janjina szorosa szélén kecsesen emelkedó
mecset, melyet építóje Banjából elrablott fekete márvány oszlopokkal és
lépcsókkel, ólomkarikás ablakokkal és egyéb drágaságokkal díszített fol.
v
A Podrinje erdóvidékéról Cajnicából hirtelen kanyarúlatokkal kígyódzó
hegyi úton a Svietlo-Borje hágójára, a Metalka-nyeregre jutunk, útba ejtvén
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch