Seite - 68 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22

falai még raa is fenyegetóen tekintenek le a szlklás szakadék tetejéról a termékeny síkra, mely a déli magashegységból eredó Janjina folyócska torkolata kornyékén elterúl. Samobor tornyai és fóld alatti várbórtónei még három évtizeddel ezelótt államfogházúl szolgáltak, s csak az erósség meggátol- hatatlan pusztúlása kényszerité a kormányt annak megszúntetésére. De a népnél még ma is él a híre, s nem egy helyi szokás gyakorlata miatt még napjainkban is meg-megélénkúlnek olykor a puszta hely falai. Itt is leginkább István herczeg nevét kapta fol a hagyomány, ki annyira szerette a Drina fólvidékét, a Podrinjét, hogy oda építtette végsó nyugvóhelyét is. Gorazdától kocsin csak néhány órányival lejebb, a Janjina hegyi folyócska mentén haladva egy sótét vólgykatlanba érünk, a hová félévig be sem tekint a napsugár. Orókós félhomályban szendereg itt Cajnica, még akkor is, midón a városkát korúlóleló KovaC-planina tetói aranyos napfényben füródnek. De ha egyszer a tél e szurdokba bevette magát, ugyancsak nehezen tágít belóle. Ezért a város nevét az ó-szláv cajati (bevárni) szótól származtatják, hogy t. i. várhat, a míg kitavaszodik. Az itteni híres csodatévó kép is egy pinczeszerú sótét helyiségben vesz- tegelt sokáig, míg újabban egy messzire ellátszó, tizennyolcz kupolás egyházat nem építettek számára. E búcsújáró-helyre évenként ezer meg ezer „búval, bajjal megrakott" zarándokol, a minó minden felekezetú és állású kózótt elég találkozik. A két nagy Mária-ünnepen (Mala -és Velika Gospojina) seregestól tódúl ide a nép az ország minden részéból. S keresztények és mohamedánok egyaránt keresnek vigasztalást és segítséget a csodatévó képnél, mely drága ezüst keretéból nagy komoly szemekkel tekint le az ájtatoskodók sokaságára. Se szeri, se száma a csodáknak, melyeket a hívóknél e szentkép mível, s ha a népet nyavalya, inség vagy háborvi veszedelme szorongatja, kónyek csillan- r V nak meg Mária szemeiben. Igy híresztelik. Gondosan órzi is a képet Cajnica minden lakója, s midón 1868-ban az az álhír kelt szárnyra, hogy a Prepolje melletti régi Banja kolostort, a honnan a csodatévó kép származik, helyreállítják és a képet megint oda viszik vissza, a cajnicai mohamedánok készek valának érte fegyvert ragadni. Banja elpusztítója, Sokolovié Szinán bég emlékezetét órzi a Mária-templom kozelében, a Janjina szorosa szélén kecsesen emelkedó mecset, melyet építóje Banjából elrablott fekete márvány oszlopokkal és lépcsókkel, ólomkarikás ablakokkal és egyéb drágaságokkal díszített fol. v A Podrinje erdóvidékéról Cajnicából hirtelen kanyarúlatokkal kígyódzó hegyi úton a Svietlo-Borje hágójára, a Metalka-nyeregre jutunk, útba ejtvén