Seite - 70 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bosznia és Hercegovina, Band 22
Bild der Seite - 70 -
Text der Seite - 70 -
70
a Konjski-grobot (ló-sír), melynek kúpja alatt a monda szerint Szent Száva
kedvelt paripája nyugszik. Tórok és osztrák-magyar katonák állanak itt órt
a kóves Kovaí-planinán, a hajdani Ráczország bejáratánál. Itt megfordúlunk
s megint a Drina mentén haladunk lefelé a vólgybe.
A Rzavának a Drinába torkollásánál félig fák kozé rejtve áll ViSegrad
városka. Ortoronyként emelkedik fóléje a rom koronázta Starigrad sziklakúpja,
s a vele átellenben meredó Butkova-Stjenával együtt a bajjal járható szikla-
szoros végét jelzi, melyból a Gorazda felól érkezó Drina tajtékzó hullámai
elótórnek. S épen ott, a hol a folyó a szorosból kilép, hogy azon túl széles
mederben büszkén hómpólyógjón el Visegrad elótt, kózepe felé emelkedó
tizenegy csúcsiven nyugszik a száznegyven méter hosszú kóhíd, melylyel a
nagy hírú Mehmed Sokolovié pasa nagyvezér szülófeldje iránti szeretetból
a várost valaha folékesítette. Sokat is tud a nép e büszke építményról regélni
és énekelni, s benne ósszpontosúl Visegradnak a kózép-kortól az újabb idókig
minden nevezetessége, melyre mint a Szerajevóból Konstantinápolyba vivó
nagy kereskedelmi és hadi út egyik fontos állomása méltán szert tett. E neve-
zetességére vallott a keleti fénynyel folszerelt karaván-szeráj is, melynek a
jobbparti hídfó egyenesen neki vezetett s a mely ma már majdnem teljesen
eltúnt a fóld színéról. <
A szép kúpokat és lejtóket, melyek a Visegrad alatti hegységból a Drináig
nyomúlnak, a folyón lefelé haladtunkban mind szeszélyesebben hasadozott
falak váltják fol, és a rétek, mezók s majorok kózott tova suhanó zóldes folyó
megint vad hegyi patakká válik és zúgó morajjal szókik alá a sütét mélységbe.
Az út majd sziklalépcsókón vezet le a hús habok mellé, majd meg a lejtóket
megkerúlve folkanyarodik a toronymagas sziklapárkányok keskeny szélére,
melyek fólott panaszos hangon vijjog a keselyíí.
Staribrodnál, e régi révállomáson jobbra egy kerek sziklatorony emel-
kedik s rajta áll Hrtare várroni. A „Prokleta Jerina"-ról (elátkozott Ilonáról)
szóló regét a folyó hajósai e helyütt solía sem mulasztják el újra meg újra
elmondani. Hogy miért „elátkozott" ama Jerina? Hát mert megfogta sokak
átka, a kik solía sem nevezték ót másként. Nem szenvedhette az urát s egyre
idestova járt-kelt az országban s mindenfelé várakat épített. Valóságos isten-
csapása volt a szegény parasztnépre. Némely jobbágy annyi ideig szolgált
a robotjában, hogy mikorra haza kerúlt, bólcsóben hagyott gyermeke addigra
már felnótt s az apja meg sem ismerte. Látjátok ott a Hrtare sziklafalát?
Lehet vagy háromszáz róf magas és négyszáz róf széles! S azt darabról darabra
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bosznia és Hercegovina, Band 22
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bosznia és Hercegovina
- Band
- 22
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 533
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch